– Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon csökkent a GDP, 0,2 százalékkal, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, 1,3 százalékra. A statisztikai hivatal az első becslés keretében még nem közöl részletes adatokat, csak annyit, hogy termelési oldalról az építőipar és az ingatlanügyletek támogatták a gazdasági növekedést, miközben az ipar érdemben visszafogta azt – reagált a friss számokra Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Szólt arról is, hogy az építőiparban a havi adatok alapján már hónapok óta látható egy felívelő trend, azzal együtt is, hogy az ágazat teljesítménye hónapról hónapra továbbra is jelentős volatilitást mutat.
Itt a részletes adatok azt mutatják, hogy elsősorban a vállalati szférához köthető beruházások húzzák az ágazat teljesítményét, azonban a növekedés ezen szegmensben is fokozatos.
A szakértő szerint az ipar esetében a legnagyobb problémát a külső kereslet alakulása jelenti. Legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedése a hazai exportot is visszafogja, ami erőteljesen kihat az exportorientált ipari termelésre és a kapcsolódó ágazatokra. A külső kereslet gyengélkedését ugyanakkor a jelenlegi adatok szerint a belső kereslet alakulása nem tudja ellensúlyozni. A bérek ugyan két számjegyű ütemben nőnek, ami a hónapok óta a jegybanki toleranciasávon belül alakuló inflációval együtt jelentős reálbér-növekedést eredményez, azonban ennek hatása a fogyasztásban csak mérsékelten jelenik meg.
A háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, a többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le, a háztartások feltehetően fokozatosan építik vissza a korábbi időszakban felélt tartalékaikat. Ez pedig visszatükröződik a kiskereskedelmi adatokban, valamint a belföldi turizmus korábban vártnál lassabb bővülésében, miközben a külföldre történő utazások is élénkültek.
Az elemző szerint a friss adat alapjaiban írja át a korábbi előrejelzéseket. – A külső kereslet gyengélkedésére az év elején is számítottunk, azonban a jelenlegi számok azt mutatják, hogy a korábban vártnál később következhet be fordulat. Ezenfelül a fogyasztói bizalom is a korábban becsültnél lassabban áll helyre, vagyis a belső tényezők sokkal kevésbé tudják ellensúlyozni a külső kereslet lassulását a bérek emelkedése ellenére is. A kedvezőtlen második negyedéves adat nyomán az idei gazdasági növekedés várhatóan leginkább csak két százalék körül alakulhat, miközben tovább nőtt a jövő évi kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság – tette hozzá Molnár Dániel.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint „hideg zuhanyként” értékelhetőek a számok, így várhatóan a 2,5 százalékos növekedési célkitűzés sem teljesül. Szerinte a kérdés most már inkább az, hogy éves alapon meglesz-e a kétszázalékos bővülés. Ahhoz, hogy meglegyen, az iparnak rövid időn belül magára kellene találnia.
– Míg a belső fogyasztás úgy-ahogy növekszik, a külső kereslet gyenge és a beruházások is döcögnek, ez pedig erőteljesen kihat az iparra. A magyar gazdaság a jelek szerint akkor tud érdemi növekedést felmutatni, ha a külső konjunktúra helyreáll, illetve a növekedést segíthetné, ha hazánk hozzájutna a neki járó forrásokhoz is – bár kérdés, hogy a vállalkozások miért hajtanának végre ebből beruházásokat, ha nem látszik, hogy lesz kereslet a termékeik iránt – magyarázta. A közgazdász szerint az idei év egészére az új adat alapján a korábbinál jóval gyengébb, jó esetben 1,5-2 százalékos növekedés várható. A pontos értéket nagyban meghatározza, hogy az ipar magára tud-e találni, vagy továbbra is alacsony termelés jellemzi.
– A vártnál kisebb növekedés problémát jelenthet a költségvetés szempontjából is: bár az áfabevételek az elmúlt néhány hónapban kedvezően alakultak, de a vártnál kisebb növekedés rontja az egyenleget – és a mozgástér hiánya nehezíti a gazdaság élénkítését is – tette hozzá.
