A kormány a háborúellenes akciótervben arról döntött, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Az indoklás szerint az nem fogadható el, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hét elején a hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség elnökségét, és ismertette az akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket érinti.
Az extraprofit megadóztatása nem új keletű találmány. Eredetileg a 2022-ben bekövetkezett energiaár-robbanás következményeként – a korábbi évek sikereinek védelme érdekében – vált szükségessé a költségvetési egyensúly javítását célzó adóintézkedések bevezetése.
Két évvel ezelőtt szintén a magyar gazdaság és a magyar családok védelme érdekében hozták létre a honvédelmi alapot és a rezsivédelmi alapot. A válság miatti többletterheket a kormány igyekezett elsősorban azokra az ágazatokra hárítani, amelyek a piaci folyamatok hatására terven felüli profitot értek el.
A kormány konvergenciaprogramjában olvasható elemzés rámutat arra, hogy a válság hatására a legnagyobb rendkívüli profitok az energiaágazatban keletkeztek. Az energiapiaci folyamatok hatására jelentősen megnövekedett a szénhidrogén-kitermelés nyeresége, ami a bányajáradék emelését indokolta.
Az Ural és a Brent olaj megnövekedett árkülönbözete jelentős extraprofitot eredményezett az ágazatban, amelyre speciális adóalapot vezettek be.
Az adónemnek kialakítása azonban a gazdasági helyzet változása következtében többször módosult: az adómérték több lépcsőben 95 százalékra emelkedett. Ezenkívül átmeneti különadókat szabott ki a kormány az energiapiac más torzulásaiból keletkező váratlan profitokra is. Továbbá a konvergenciaprogram összegzése emlékeztet arra is, hogy a jegybanki kamatemelések hatására a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások esetében is jelentős terven felüli profitok keletkeztek.
Ennek fő oka az volt, hogy az alapkamat emelkedését a betéti kamatok csak mérsékelten követték, így jelentősen megnövekedtek a banki kamatkülönbözetek. Ezért a hitelintézetekre is új, a kamat- és díjeredményen alapuló átmeneti adózási kötelezettséget vezetett be a kormány 2022-ben.
Meg kell említeni a szén-dioxid-kvóta-adót is, amelyet 2023-ban vezettek be, ennek alanya a kibocsátó. Az adó célja a költségvetés bevételeinek növelése és ezzel párhuzamosan a kibocsátás csökkentése. A rendelet hatálya nem érvényesíthető a mezőgazdasági alapanyagot felvásárló ipari üzemek (élelmiszeripar), valamint az építőipar egy részére (tégla- és tetőcserepes ipar). Az adó mértéke szén-dioxid-tonnánként számítva 36 euró. Bár a többletterhek legnagyobb részét a fent említett ágazatok viselték, emellett több más, nagyvállalatok által dominált, nagy teherviselő képességű ágazat esetében is bevezetett a kormány átmeneti, úgynevezett sávosan progresszív, árbevétel-alapú különadókat. Az érintett ágazatokhoz tartozik a kiskereskedelmi, a biztosítási és a telekommunikációs szektor, valamint a gyógyszergyártás.
A Magyar Bankszövetség a minap reagált a fejleményekre. A szervezet szerint a háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. – A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert – írták a távirati irodához eljuttatott közleményükben.
