„A kormányzat úgy tűnik, hogy kezelte a költségvetés problémáját. Az az elcsúszás, ami viszonylag régóta azonosítható volt, és a GDP 0,5 százalékát tette ki, nagyjából megfelel a kormányzati bejelentésekben szereplő bevételi csomagnak” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A lap felidézi: a hét elején tartott rendkívüli Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy augusztustól védelmi hozzájárulásnak nevezett különadót szed be a bankoktól, biztosítóktól és energetikai vállalatoktól, amelyből mintegy nagyságrendileg 400 milliárd forint pluszbefizetést vár. A bejelentést követően a Magyar Bankszövetség azonnal tiltakozását fejezte ki, mondván, a sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága erősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét.
Virovácz szerint azonban a képlet mégsem ilyen egyszerű, egyrészt benne van a pakliban, hogy a bankok az állampapír-vásárlással végül tényleg le tudják felezni az extraprofitadójukat, tehát kevesebb pénz folyhat be a tervezettnél az államkasszába. Másrészt ebből a 400 milliárdból kell kigazdálkodni az Európai Bíróság által Magyarországra kiszabott 80 milliárd forintos bírságot is. Ráadásul ez utóbbi még nőhet is, az ítélet végrehajtásig ugyanis napi egymillió eurót kell kifizetnünk.
Elemzők és a nemzetközi hitelminősítők már korábban felhívták a figyelmet, hogy noha alig pár hónap telt el az évből, de már több száz milliárdos elúszásban van a költségvetés.
A vártnál alacsonyabb idei növekedés, azaz a makropálya felborulása mellett a tavalyi mintegy 1000 milliárd forintos áfabevétel-kiesés olyan kényszerhelyzetet jelentett a kormány számára, ami alapján valószínűsíthető volt, hogy a nyáron kisebb-nagyobb korrekciót hajt végre – írja a lap.
Bár megemelték a hiánycélt a korábbi 2,9 százalékról 4,5 százalékra, és összesen 675 milliárd forint kiadáscsökkentésről döntött a kormány korábban, ez nem rendezte megnyugtatóan a helyzetet. Júniusban az államháztartás központi alrendszere 2656,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami ugyan a megemelt deficitcél esetében még jelent közel 1400 milliárd forintos mozgásteret, de ha a korábbi deficitcélt vesszük, akkor kevésbé kedvező a kép, ugyanis az éves tervnek már a 106 százaléka teljesült.
Virovácz Péter úgy látja, hogy az év hátralévő részében segítség lesz az államháztartás számára, hogy idén nagyon az év elejére koncentrálódtak a kamatkifizetések, ami „orrnehézzé” tette a költségvetés kiadási oldalát.
Az elemző szerint mindig van tér a fogyasztás bővülésére, és az év második felében van egy potenciális bevételi forrása a költségvetésnek, ami ha jobban teljesül, mint az első fél évben, az hozzájárulhat ahhoz, hogy teljesüljön a tervezett hiánycél.
Épp ezért érdemes lesz figyelni majd a részletes júniusi államháztartási adatokat, amelyekről egyelőre csak előzetes számokat közölt a Pénzügyminisztérium, és annyit tudni, hogy egy hónap alatt 107,8 milliárddal nőtt a deficit. Májusban már egyébként pozitív fordulat jelei látszódtak az áfabevételek terén, ugyan időarányos teljesülésben elmaradás látható, de legalább a tavalyi bevételi szinthez képest már 200 milliárd forintos pluszban jártak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a 4,5–4,9 százalék közötti tartományba várja az idei hiány mértékét. Szerinte sok a bizonytalanság, de az elmúlt kéthavi államháztartási adat és a kiskereskedelmi forgalom alakulása egy kis bizakodásra ad okot, így elképzelhető, hogy ha folytatódik a kedvező tendencia, akkor a 4,5 százalékos hiánycél is teljesülhet. Hangsúlyozta: ehhez az is kell, hogy tényleg be tudja szedni az állam ezt a 400 milliárd forintot.
