Az uniós ütemterv július elsejére 65 százalékos arányt ír elő a magyarországi tárolók töltöttségére, ezt azonban már májusra sikerült túlteljesíteni. A jelenleg több mint ötmilliárd köbméternyi készlet a teljes kapacitás 78 százalékát teszi ki. A fogyasztásarányos töltöttséget vizsgálva még jobb a helyzet: az 50 százalékos hazai mutató a harmadik legmagasabb Európában, több mint kétszeresen múlja felül az uniós átlagot. A magyar mutató valamivel kedvezőbb a 77 százalékos uniós átlagnál. Legközelebb, szeptember elsejével már 86 százalékos feltöltési célértéknek kell majd eleget tenni.
Fotó: Energiaügyi Minisztérium/Facebook
A százalékarányban közrejátszik a tározók mérete is. A kisebbeket hamarabb sikerül ugyan megtölteni, a hazai tározási lehetőségek azonban a felhasználáshoz mérten is kellően nagynak mondhatók. A legnagyobb, teljes feltöltöttséget a fűtési szezon elején mérik, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal pedig havonta teszi közzé a vonatkozó statisztikákat.
Milliárdokat vont le az Apple a bankszámláinkról, folyik a kártalanítás
Az Apple-nél és a külföldi pénzügyi szolgáltatójánál felmerült technikai probléma miatt az elmúlt héten jelentős számú hazai ügyfélnél történt jogosulatlan kártyás tranzakció. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozott fellépésének és aktív közreműködésének hatására folyamatban van az érintettek teljes körű kártalanítása.
Amennyiben valaki még nem kapta meg a jogosulatlan terhelés ellenértékét, abban az esetben jelezze panaszát a hitelintézeténél.
Emlékeztettek, összesen 780 ezer darab tranzakció történt mintegy kétmilliárd forint értékben. Mára a legtöbb érintett ügyfél visszakapta a jogosulatlanul terhelt összegeket. A jegybank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy ellenőrizzék banki egyenlegüket és a tranzakciótörténetüket, amennyiben pedig úgy látják, hogy esetükben mégsem történt meg a visszatérítés, haladéktalanul jelezzék azt a számlavezető bankjuknak. Amennyiben az ügyfeleknek panasza van a hitelintézetükkel szemben, abban az esetben az MNB ügyfélszolgálata minden segítséget megad.
Súlyos következményei lesznek Európa lecsúszásának
A magyar uniós elnökség egyik nagyon fontos célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése. Erről Orbán Viktor beszélt az M1-nek adott exkluzív interjúban. A kormányfő jelezte azt is, hogy „szeretnénk egy nagy versenyképességi megállapodást tető alá hozni”.
Az Európai Unióban az ipari energiaárak kétszer, a szén-dioxid-kvótaárak nyolcszor olyan magasak, mint az Egyesült Államokban. A konkurens ázsiai országok árelőnye még nagyobb.
Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a helyzet nem változik, az európai vállalatok egyre nagyobb arányban fogják elhagyni a régiót. Ennek pedig súlyos gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Az európai piacon egyre több energiát kell biztosítani az előrelépéshez. Ez nem kizárólag a gazdaságot érinti, hiszen az energiaválság nem ért véget. Így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek. Az európai energiatőzsdéken tapasztalható árak azonban továbbra is jelentősen meghaladják az energiaválság kirobbanása előtti szinteket, így azok az uniós tagállamok, amelyek – a korábbi brüsszeli felszólításoknak megfelelően – kivezették a lakossági támogatásokat (vagy egyáltalán nem védték kellő mértékben fogyasztóikat a piaci áraktól), rezsicsapdába kerültek.
Új Duna-híd Magyarországon: eldőlt, megépül – mérföldkőhöz ért a négysávos beruházás
A Világgazdaság még április végén írta meg, hogy kihirdették a győztest, és kiderült, ki építheti meg az új Duna-hidat Mohácsnál. A legfrissebb európai közbeszerzési lapszámban ugyanis megjelent a Mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat tájékoztatódokumentuma az eljárás eredményéről. Ebből pedig kiderült, hogy június 21-én megkötötték a szerződést.
Ez alapján tehát úgy néz ki, hogy immáron rendelkezésre áll a szükséges forrás a kivitelezéshez.
Három ajánlat érkezett, ezek közül a legolcsóbb nyert, a Duna Aszfalté. A tiszakécskei építőipari óriás tartalékkeret nélkül nettó 294,96 milliárd forintért (az odaítélt összes szerződés értéke) vállalja az új mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó feladatok kivitelezését, miközben a Strabag nettó 309,96 milliárd forintos (ez 15 milliárd forinttal több), a Swietelsky pedig nettó 316,028 milliárd forintos (ez több mint 21 milliárd forinttal magasabb) árat adott, ugyancsak tartalékkeret nélkül.
A nettó 294,96 milliárdos összeg egyébként kedvezőbb a várakozásokhoz képest. A beruházás nem csupán híd, hanem jelentős hosszúságú közút megépítését tartalmazza, beleértve a le-és felhajtókat is.
A magyarok alig négy százaléka él külföldön
Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint tavaly a trianoni szerződés miatt határon túlra szakadt kettős állampolgárokat nem számítva a magyar lakosságnak csupán 3,92 százaléka él külföldön, amely értékkel az uniós rangsor középmezőnyébe tartozunk, így nem állja meg a helyét az a gyakran hangoztatott narratíva, miszerint a lakosság nagy része már külföldre költözött – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
Az írás rámutat: jelenleg az Európai Unió politikájának egyik legfontosabb kérdése a tagállamokba érkező, egyre jelentősebb bevándorlás. Az uniós belső népmozgás elsősorban az erős és fejlett gazdaságú szomszédos országokba irányul. A bevándorló-munkaerő elsődleges felszívó ágazata a feldolgozóipar és egészségügy, valamint az alacsony képzettséget igénylő mezőgazdasági, építőipari és szolgáltatási szektorok. A közös határ logisztikailag könnyíti meg a népmozgást, és számos esetben a szomszédos országok között nyelvi és kulturális kapocs is létezik. A közelség csökkenti az utazási költségeket, megkönnyítve a gyakori hazalátogatásokat.
Üzemanyagár: a miniszterelnök üzent – „nem szólunk kétszer, ezt nem tűrjük el!”
Orbán Viktor szerint a miniszterelnöknek nem szabad fenyegetőznie, de vannak kivételek. A kormányfő péntek reggel a Kossuth rádióban felidézte, a magyarországi üzemanyagárakkal kapcsolatban a kereskedőkkel kötöttek egy megállapodást.
A kormányfő ugyanitt kilátásba helyezte, ha a kereskedők nem tartják be ezt az egyezséget, és a szép szó sem segít, intézkedni fog a kabinet. Szerinte „a miniszterelnök ne fenyegetőzzön, legyen megértő, nyújtson segítséget, de vannak kivételek”.
Bár már nehéz követni, a legújabb drágítással sorozatban tizedszerre történik üzemanyagár-emelés Magyarországon. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy június 14. és július 4. között a benzin nagykereskedelmi ára 26, a dízelé 39 forinttal nőtt.
