– Miért épp Kínától vett fel hitelt Magyarország?
– A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, a mostani hitelfelvétel is ebbe a sorba illeszkedik: a hagyományos angolszász és európai piacok mellett többek között Katar, Japán és Kína is partnerünk. Ezzel párhuzamosan az ország stabilitását erősíti, hogy az elmúlt évtizedben növeltük a lakossági forrásbevonást és szélesítettük a hazai intézményi finanszírozást. Európában ma már Magyarországon a legnagyobb a családok részvétele az adósságfinanszírozásban, a 2010-es három százalékról húsz százalék fölé emeltük ezt az arányt. Míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány – a mostani hitelfelvételt is beleszámítva – 29 százalék alá javult, egyúttal a külföldiek 65 százalékos arányát negyven százalék alá csökkentettük. Ezeknek az eredményeknek köszönhető, hogy a kormány a szomszédunkban zajló háború és a szankciók kedvezőtlen hatásai ellenére ma már önállóan, nemzetközi szervezetek segítsége nélkül is képes gondoskodni az ország finanszírozásáról, miközben az adósság szintjét évről évre csökkentjük.
– Ellenzéki politikusok gigahitelnek nevezik az ügyletet, egyúttal azzal vádolják a kormányt, hogy titkolja a hitelfelvételt és annak részleteit.
– Megértem az ellenzéki reflexeket, ködös és Magyarország számára káros hitelfelvételeket azonban nem most, hanem 2010 előtt, a baloldali kormányok idején kell keresni. Míg a baloldali kormányok által felvett húszmilliárd eurós IMF-hitel az akkori éves GDP több mint 18 százalékát tette ki, a kínai fejlesztési bankoktól most felvett egymilliárd eurós hitel a GDP 0,5 százalékát sem éri el. És természetesen más az, amikor a világ bármely piacán, Keleten és Nyugaton is hiteleznek egy országnak, és más az, amikor már senki sem ad kölcsön, csak a Nemzetközi Valutaalap, ahogyan ez történt 2008-ban.
– Nézzük az új hitel feltételeit! Mit tudhatunk erről?
– Ami a mostani hitelfelvételt illeti, a kormány a jogszabályoknak és a hitelmegállapodásnak megfelelően járt el: a szerződésre vonatkozó minden nyilvános információ – többek között az összeg, a lehívás időpontja, a futamidő és a kamatozás módja – bárki számára elérhető az Államadósság-kezelő Központ honlapján, egyes részletek ugyanakkor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően banktitoknak minősülnek. Hangsúlyozom, nemzetközileg általános gyakorlat, hogy a szerződő felek korlátozott mennyiségű információt adhatnak ki a hitelszerződés részleteiről. Ennek megfelelően jár el többek között Svájc, Lengyelország és Románia is.
– Így akkor más konkrétumokat nem is tudhatunk meg?
– A kormánynak nincs takargatnivalója: kezdeményeztük a kínai pénzintézeteknél, hogy a banktitok feloldásával járuljanak hozzá a nyilvánosságra hozható információk bővítéséhez. Amint ezt megtörténik, még részletesebb tájékoztatást tudunk nyújtani a képviselőtársaknak is.
