Mintegy kétharmados kapacitáson termeltek tavaly a német autógyárak a főként az elektromos járművek iránti alacsony kereslet miatt. Az Audi emiatt egy egész telephely fenntartását is mérlegre tette, és példáját más gyárak is követhetik – mondta Stefan Bratzel iparági szakértő, a Bergisch Gladbach-i Centre of Automotive Management (CAM) munkatársa a dpa hírügynökségnek.
„Mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy mennyi termelésre van szüksége, és hol lehet ezeket a gyártási kapacitásokat a lehető legversenyképesebb költségekkel kiépíteni” – fejtette ki Bratzel a dpa hírügynökségnek adott interjúban, amit a távirati iroda szemlézett.
A Volkswagen, a BMW, a Mercedes és a többi autógyár németországi üzemei tavaly átlagosan csak kapacitásuk alig több mint kétharmadát használták ki
– derül ki a Marklines adatelemző cégnek a dpa hírügynökség számára készített elemzéséből. Az adatok alapján az összes németországi telephely együttesen évi 6,2 millió autót tudna szállítani.
Utoljára 2011-ben közelítették meg ezt a számot, akkor majdnem 5,9 millió autót gyártottak Németországban. Tavaly viszont alig több mint 4,1 millió autó készült Németországban, és a német autóipari szövetség (VDA) szerint ennek is a háromnegyedét exportálták. Bár ez is jóval több, mint a pandémia és az alkatrészhiány éveiben, amikor 3,1 millió autó hagyta el az üzemeket. Az utolsó évben, amikor ezek a problémák még nem érintették a német autógyártást, 2019-ben 4,7 millió autó gördült le a gyártósorokról.
A helyzet az idén sem tűnik biztatónak, mert a VDA szerint 2024 első felében, január-júniusban 2,1 millió, a 2023-as bázisnál kilenc százalékkal kevesebb autó készült.
A Marklines adatai nagy szóródást mutatnak a különböző márkák és azok telephelyeinek a kapacitáskihasználtsága között. Míg a Porsche Stuttgartban majdnem teljes, közel százszázalékos kihasználtsággal dolgozott 2023-ban, az Audi Ingolstadt és a BMW München pedig közel kilencvenszázalékossal, addig az Opel Eisenach még a potenciális kapacitásának harminc százalékát sem érte el. Több nagy telephely csak kapacitásának mintegy a felén működött, köztük a VW és a Mercedes-Benz fő üzemei Wolfsburgban és Sindelfingenben. A Berlin melletti Grünheide-ben működő Tesla-gyár, amely 2022-ben kezdte meg a termelést, szintén csak 51 százalékos kihasználtsággal működött.
Az autógyártók kénytelenek megtenni a szükséges lépéseket. A Ford már 2022-ben bejelentette, hogy 2025 végén bezárja Saarlouis-i üzemét. Az Audinál a brüsszeli üzem bezárása került mérlegre. Németországban utoljára tíz éve, 2014-ben zártak be nagy autógyárat, az Opel bochumi telephelyét.
Az autógyárak több üzemben csökkentik a termelést: Ingolstadtban és Neckarsulmban az Audi megszüntette az éjszakai műszakokat, akárcsak a Volkswagen Wolfsburgban, Emdenben és Zwickauban. Az üzemek kapacitása egy negyedével csökkent ezáltal. A VW wolfsburgi központjában törölték egy további elektromos autógyár tervezett építését. Az Opel kaiserslauterni telephelyén pedig egy új akkumulátorgyár terveit jegelték.
Constantin Gall, az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég munkatársa szerint azonban nincs szó általános túlkapacitásról az autógyártásban. Ami van, az szelektív és leginkább az elektromos autókat is gyártó helyszíneket érinti. „Mert egész egyszerűen nincs meg az a kereslet, amit egykor prognosztizáltak” – mutatott rá. A belső égésű modellek esetében, különösen a prémium szegmensben, még mindig hosszúak a szállítási idők” – mondta.
Az EY szakértője nem is számít a gyenge kereslet megszűnésére egyhamar. „A kereslet jelentős növekedése a következő 24-36 hónapban biztosan nem várható” – mondta Gall, hozzátéve: középtávon túlkapacitás lesz a rendszerben.
Stefan Bratzel iparági szakértő hosszabb távon is csak csekély növekedésre számít Európában:
az európai piac lényegében telített piac. Nagy volumenű növekedés biztosan nem lesz
– mondta. Szerinte legfeljebb a 2019-es szintre való visszatérésre lehet számítani. A termelés pedig valószínűleg ezen a szinten marad az elkövetkező tíz évben. Nem látja azonban annak a veszélyét, hogy elektromosautó-gyárat kellene bezárni az alacsony kapacitáskihasználás miatt, mivel szerinte a már meglévő kapacitásokra szükség lesz.
