Külön fejezetet szentel a 2025-ös költségvetés törvényjavaslata a nyugdíjak kérdéskörének. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a kormány 2010-ben a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését ígérte, amit betartott, sőt felül is múlt. A számokból világosan kiderül, hogy a nyugdíjak összege 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedett, a vásárlóerejük pedig több mint húsz százalékkal javult. A kormány 2022-ben teljes összegében visszaépítette a 13. havi nyugdíjat, és ennek fedezetét minden év második hónapjában, így 2025 februárjában is biztosítja.
A törvényjavaslat szerint a kormánynak továbbra is kiemelt célja a nyugdíjasok támogatása, a nyugdíjak értékállóságának megőrzése, a nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése a nyugdíjrendszerben.
Ha az előirányzatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít. A részletekből pedig kiderül, hogy a 13. havi nyugdíjra és ellátásra 2025-ben összesen 535 milliárd forintot fordít a költségvetés.
A kormány 2021-től építette vissza a 13. havi nyugdíjat. A döntés eredetileg a fokozatos visszaépítésről szólt, 2022-ben azonban a tervezett kétheti juttatás helyett a teljes havi juttatást kapták meg a jogosultak. Azok is megkapták ezt 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni. Ahogy 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben, 2025 februárjában is mintegy 2,5 millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.
A dokumentumban az is olvasható, hogy a kormány a nők családban betöltött szerepének elismerésére 2025-ben is biztosítja a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nőknek a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségét.
A központi költségvetés erre 2025-ben közel 490,6 milliárd forintot biztosít. Továbbá azokat az idős embereket is támogatja az állam, akik nyugdíjasként továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2025-ben is fennmarad a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és járulékmentessége.
A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a kormány 2010 után növekedési fordulatot hajtott végre, ami megalapozta az egyensúllyal párosuló gazdasági növekedést, a versenyképesség tényezőinek erősítését és a gazdasági növekedés alapjainak megteremtését, valamint az új munkahelyek létrejöttét. A bérek színvonalának emelkedését a nyugellátások szempontjából is sikerként lehet elkönyvelni, hiszen ez a tendencia azt is jelenti, hogy Magyarországon az aktívak egyre magasabb összegű jövedelme utáni járulékbefizetések biztosítani tudják az idősödő társadalomban a nyugdíjak kifizetését, ezáltal a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
