Két dolgon is múlhat a forint árfolyama

A külkereskedelmi termékforgalom adataira most különösen is érdemes lesz figyelni, mert közvetve hatással lehet a forintárfolyamra, ahogyan az amerikai elnökválasztás is. A Fed huszonöt bázispontos kamatcsökkentést hajthat végre.

Illusztráció Fotó: GettyImages

Az Eurostat is közöl adatokat a héten

Az Eurostat adatközlései közül hármat érdemes ezen a héten kiemelni Regős Gábor szerint. Az ipari termelői árak szerdán megjelenő szeptemberi adatait, a kiskereskedelem csütörtökön megjelenő szintén szeptemberi számait, valamint a szolgáltatások augusztusi mutatóit, amelyeket pénteken ismerhetünk meg. Az ipari termelői árak az eurózónában augusztusban havi alapon 0,6 százalékkal nőttek, míg éves alapon 2,3 százalékkal csökkentek, miközben az Európai Unió egészét tekintve a két változás +0,4, illetve –2,1 százalék volt. Éves összevetésben az EU-ban az energiaárak hétszázalékos csökkenése húzta leginkább lefelé a termelői árak változását, meg a legnagyobb, 1,7 százalékos drágulás a tőkejavaknál következett be.

A kiskereskedelmi forgalom augusztusban az eurózónában 0,2, míg a teljes Európai Unióban 0,3 százalékkal nőtt havi alapon, miközben az éves bővülés 0,8, illetve egy százalékot tett ki, azaz a forgalom bővülése csak mérsékelt ütemű.

– Éves alapon a legnagyobb növekedést Luxemburg (17,3 százalék) és Románia (8,9 százalék), valamint Horvátország és Ciprus (egyaránt 5,7 százalék) érte el, miközben a legnagyobb visszaesés Észtország (2,7 százalék), Belgium (1,7 százalék), illetve Dánia és Írország (mindkettő 1,6 százalék) esetében történt – sorolta Regős Gábor.

Júliusban a szolgáltató ágazatok teljesítménye az eurózónában egy, míg az Európai Unióban 1,2 százalékkal bővült havi alapon az előző havi érdemi csökkenés után. Éves alapon a bővülés három, valamint 2,6 százalék volt. Ez alapján tehát a szolgáltatások teljesítménye felfelé húzta az Európai Unió gazdaságát. Éves összevetésben a legnagyobb növekedés Máltán (13,6 százalék), Lengyelországban (9,4 százalék) és Litvániában (8,8 százalék) történt, miközben a legnagyobb visszaesés Romániában (9,3 százalék), Görögországban (6,4 százalék) és Ausztriában (4,4 százalék) következett be. Az egyes szolgáltatásfajták éves alapú teljesítményváltozása közül a magas hozzáadott értékű információ-kommunikáció ágazat kedvező teljesítményét (ötszázalékos növekedés az Európai Uniót tekintve) érdemes kiemelni.

Amerikai elnökválasztás és kamatvágás

Regős Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a hét igazán eseménydús lesz a monetáris politika szempontjából:

• Szerdán és csütörtökön ülésezik a Fed nyíltpiaci bizottsága – azaz ekkor már túl leszünk az amerikai elnökválasztáson (még ha nem is biztos, hogy lesz végleges eredmény), ami önmagában jelentősen megbolygathatja a piacokat. A Fed szeptemberben kezdte meg monetáris politikájának lazítását egy szokatlanul nagy, ötven bázispontos vágással, a 4,75-5 százalékos sávba. A kamatcsökkentés várhatóan folytatódik a héten, ám a korábbinál kisebb, 25 bázispontos mértékben.
• Kedden és szerdán ülésezik a lengyel jegybank döntéshozó testülete. A lengyel irányadó ráta már egy éve az 5,75 százalékos szinten áll és ennek módosulására most sem lehet számítani.
• Csütörtökön dönt az irányadó rátáról a cseh jegybank, amely legutóbbi, szeptemberi ülésén 25 bázisponttal 4,25 százalékra mérsékelte irányadó rátáját. Csehországban vélhetően folytatódik a héten a monetáris kondíciók lazítása, azonban az inflációs kockázatokra (elsősorban a szolgáltatások drágulására) előbb-utóbb nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk.
• Pénteken tart kamatdöntő ülést a román jegybank, amely októberi ülésén a várakozásokkal szemben nem változtatott az irányadó rátán, így az továbbra is 6,5 százalék. Tekintettel a viszonylag kedvező szeptemberi inflációs adatra (5,1 százalékról 4,6 százalékra lassult a pénzromlás üteme), most valószínűbbnek tűnik a kamat csökkentése, mint annak szinten tartása.

– A monetáris politikai döntések remélhetőleg növelik a forint kamatelőnyét, ami segíthetné a forint árfolyamának erősödését. Ugyanakkor kérdés, hogy az amerikai elnökválasztás mekkora piaci turbulenciát okoz majd – tette hozzá Regős Gábor.