A héten a statisztikai hivatal több gyorstájékoztatóval is jelentkezik. Kedden a a lakásépítések harmadik negyedéves adatait, illetve a külkereskedelmi termékforgalom szeptemberi adatainak első becslését ismerhetjük meg.
– Az első fél évben a lakásépítések száma kedvezőtlenül alakult – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Mindössze 6027 új lakás készült el hazánkban, ami 18 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ugyanekkora mértékben csökkent a kiadott építési engedélyek és egyszeri bejelentések száma is, így rövid távon nem is várható a lakásépítések felfutása. – A lakásépítések növekedését több tényező akadályozza: elsősorban az újak magas ára, de emellett ki kell emelni a bizonytalan gazdasági helyzetet és ezen keresztül a háztartások nagyobb óvatosságát is – sorolta az okokat Regős Gábor.
Fotó: Bors/Móricz István
Forintárfolyam, magára találó kiskereskedelem
Augusztusban az export euróban számított értéke 4,1, az importé 4,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így az egyenleg 671 millió eurót tett ki, ami alig tér el az egy évvel korábbitól. A külkereskedelmi termékforgalom adataira most különösen is érdemes lesz figyelni, hiszen az egyenleg alakulása nagyban befolyásolja a folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulását, ami pedig befolyásolja a forint árfolyamát.
Szerdán az ipari termelés szeptemberi adatainak első becslését jelenteti meg a hivatal.
Augusztusban az ipari termelés az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkent, miközben a visszaesés mértéke éves alapon a nyers adatok szerint 9,5, munkanaphatástól megtisztítva pedig 4,1 százalék volt. Az ipar tehát augusztusban is negatívan befolyásolta a gazdasági teljesítményt. Regős Gábor szerint kérdés, hogy ezen sikerült-e szeptemberben javítani.
Csütörtökön a szeptemberi kiskereskedelmi forgalomról kaphatunk képet. Augusztusban a mutató kedvezően alakult: havi alapon 0,8, míg éves alapon 4,1 százalékkal emelkedett – azaz most érkezett el a kiskereskedelembe a reálbérek emelkedése nyomán korábban már várt bővülés. Remélhetőleg ez szeptemberre is fennmarad.
Az Eurostat is közöl adatokat a héten
Az Eurostat adatközlései közül hármat érdemes ezen a héten kiemelni Regős Gábor szerint. Az ipari termelői árak szerdán megjelenő szeptemberi adatait, a kiskereskedelem csütörtökön megjelenő szintén szeptemberi számait, valamint a szolgáltatások augusztusi mutatóit, amelyeket pénteken ismerhetünk meg. Az ipari termelői árak az eurózónában augusztusban havi alapon 0,6 százalékkal nőttek, míg éves alapon 2,3 százalékkal csökkentek, miközben az Európai Unió egészét tekintve a két változás +0,4, illetve –2,1 százalék volt. Éves összevetésben az EU-ban az energiaárak hétszázalékos csökkenése húzta leginkább lefelé a termelői árak változását, meg a legnagyobb, 1,7 százalékos drágulás a tőkejavaknál következett be.
A kiskereskedelmi forgalom augusztusban az eurózónában 0,2, míg a teljes Európai Unióban 0,3 százalékkal nőtt havi alapon, miközben az éves bővülés 0,8, illetve egy százalékot tett ki, azaz a forgalom bővülése csak mérsékelt ütemű.
– Éves alapon a legnagyobb növekedést Luxemburg (17,3 százalék) és Románia (8,9 százalék), valamint Horvátország és Ciprus (egyaránt 5,7 százalék) érte el, miközben a legnagyobb visszaesés Észtország (2,7 százalék), Belgium (1,7 százalék), illetve Dánia és Írország (mindkettő 1,6 százalék) esetében történt – sorolta Regős Gábor.
Júliusban a szolgáltató ágazatok teljesítménye az eurózónában egy, míg az Európai Unióban 1,2 százalékkal bővült havi alapon az előző havi érdemi csökkenés után. Éves alapon a bővülés három, valamint 2,6 százalék volt. Ez alapján tehát a szolgáltatások teljesítménye felfelé húzta az Európai Unió gazdaságát. Éves összevetésben a legnagyobb növekedés Máltán (13,6 százalék), Lengyelországban (9,4 százalék) és Litvániában (8,8 százalék) történt, miközben a legnagyobb visszaesés Romániában (9,3 százalék), Görögországban (6,4 százalék) és Ausztriában (4,4 százalék) következett be. Az egyes szolgáltatásfajták éves alapú teljesítményváltozása közül a magas hozzáadott értékű információ-kommunikáció ágazat kedvező teljesítményét (ötszázalékos növekedés az Európai Uniót tekintve) érdemes kiemelni.
Amerikai elnökválasztás és kamatvágás
Regős Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a hét igazán eseménydús lesz a monetáris politika szempontjából:
- Szerdán és csütörtökön ülésezik a Fed nyíltpiaci bizottsága – azaz ekkor már túl leszünk az amerikai elnökválasztáson (még ha nem is biztos, hogy lesz végleges eredmény), ami önmagában jelentősen megbolygathatja a piacokat. A Fed szeptemberben kezdte meg monetáris politikájának lazítását egy szokatlanul nagy, ötven bázispontos vágással, a 4,75-5 százalékos sávba. A kamatcsökkentés várhatóan folytatódik a héten, ám a korábbinál kisebb, 25 bázispontos mértékben.
- Kedden és szerdán ülésezik a lengyel jegybank döntéshozó testülete. A lengyel irányadó ráta már egy éve az 5,75 százalékos szinten áll és ennek módosulására most sem lehet számítani.
- Csütörtökön dönt az irányadó rátáról a cseh jegybank, amely legutóbbi, szeptemberi ülésén 25 bázisponttal 4,25 százalékra mérsékelte irányadó rátáját. Csehországban vélhetően folytatódik a héten a monetáris kondíciók lazítása, azonban az inflációs kockázatokra (elsősorban a szolgáltatások drágulására) előbb-utóbb nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk.
- Pénteken tart kamatdöntő ülést a román jegybank, amely októberi ülésén a várakozásokkal szemben nem változtatott az irányadó rátán, így az továbbra is 6,5 százalék. Tekintettel a viszonylag kedvező szeptemberi inflációs adatra (5,1 százalékról 4,6 százalékra lassult a pénzromlás üteme), most valószínűbbnek tűnik a kamat csökkentése, mint annak szinten tartása.
– A monetáris politikai döntések remélhetőleg növelik a forint kamatelőnyét, ami segíthetné a forint árfolyamának erősödését. Ugyanakkor kérdés, hogy az amerikai elnökválasztás mekkora piaci turbulenciát okoz majd – tette hozzá Regős Gábor.
