Hatalmas változás indul a magyar állami vasúttársaságnál: a MÁV belátható időn belül, külső finanszírozással kívánja XXI. századi minőségűvé fejleszteni az állomásait, pályaudvarait és azok környezetét. Ehhez egy olyan új konstrukciót választott, amely egyesekben kételyeket is támasztott. Ezért a Világgazdaság a társaság ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatóját, Fekete Zoltánt kérdezte a MÁV e terveiről.
A pályázat hátterével kapcsolatban a főigazgató elmondta: abból indultak ki, hogy a vasút korszerűsítésének nemcsak a pálya és a kocsik, hanem az állomások megújítása is alapvető része. Az a program, amelyet az állomások megújítására nyilvános pályázaton meghirdettek, három szinten valósulna meg. Az elsőbe a nagyállomások tartoznak hét kiemelt állomási területtel. Ezek Budapesten a Nyugati, a Keleti, a Déli és a Kelenföldi pályaudvar, vidéken pedig Debrecen, Győr és Szeged állomásai, illetve a körülöttük lévő területek.
A második csoportba kilenc nagy forgalmú, de kisebb állomás került. Ezek között szerepel például Vác, Székesfehérvár és Siófok. A program harmadik pillére a kis és a közepes méretű állomások megújítása. A lényeg mindegyiknél az, hogy bármely MÁV- vagy Volán-terület hasznosítására várjákk az elképzeléseket. Ezeken a területeken nagyon sok üresen álló épület található.
Olyan, hosszú távú bérleti szerződést kínálunk, amelynek keretében a bérlőnek megéri, hogy költ az ingatlanok állagának javítására.
– jelezte Fekete Zoltán.
Elmondása szerint még a kis állomások esetében is külső finanszírozást vonnak be, az a cél, hogy a bérlők jó gazdái legyenek az állomásoknak, így a tartalom és a forma egyaránt előnyére változzon: az ingatlan megújuljon, de egyúttal többet, jobbat is kínáljon az utasoknak, illetve az érintett településrészek, városnegyedek lakóinak, mint ma.
Első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, illetve fejlesztése. Ebből elvenni, ennek rovására fejleszteni nem lehet, ez a kiindulópont. Ugyanakkor minden olyan vasúti terület, amely jó helyen van, és nagy az utasforgalma, kihasználható kereskedelmi célra is. Márpedig az állomási területek jó helyen vannak ingatlanfejlesztési szempontból.
– Hasonló elgondolás mentén kezelik, fejlesztik az ingatlanokat nálunk fejlettebb országokban is, amelyek azután hosszú távon fenntartható, eredményes üzleti modell szerint működnek. Sok helyen ki is növik a vasútállomás szerepet, és a környezetük központjává, kész kis városrésszé fejlődnek. Jó mintákat találunk erre Londonban, Bécsben és sok más városban is.
A Déli pályaudvar fejlesztése is jelentheti Buda új központjának a megépítését, hiszen a közlekedési csomópont vonzerejére alapozva számos más funkció is a területre telepíthető. Ami ma már szinte tájseb, de legalábbis évek, sőt évtizedek óta kihagyott ziccer a város szívében, az most végre várkosközponttá fejlődhet. Ráadásul úgy, hogy az nem az adófizetőknek kerül pénzbe, és a létrejövő érték is a közvagyon része marad – mondta a főigazgató.
Jórészt olyan állami ingatlanokról van szó, amelyek a MÁV vagyonkezelésében vannak, de van köztük MÁV tulajdonú is. A nagyállomásokra vonatkozó pályázati felhívásban külső befektetők javaslatait várja arról a társaság, hogy milyen koncepció alapján, milyen funkciókat telepítenének az állomásra, illetve annak környezetébe.
Arra a kérdésre, hogy miért van szükség külső tőkére, miért nem az állam fejleszt, Fekete Zoltán elmondta: a feladat nagyobb, mint amennyi pénze az államnak vagy az állami vasúttársaságnak most van vagy akár hosszabb távon lenne erre a célra.
Ha nem állunk elő valamilyen kreatív megoldással, akkor belátható időn belül nem újulnának meg a magyar állomások, pláne nem ilyen nagy számban és egyszerre
– fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy a terv kritikusai az állami vagyon ingyenes átadását emlegetik, Fekete Zoltán úgy vélekedett, hogy aki ilyet mond, az vagy félreérti, vagy másoknak akarja félremagyarázni azt, ami a program keretében történik.
Az ingatlanok állami tulajdonban maradnak, hosszú távú fejlesztésüket azonban külső források bevonásával oldjuk meg. Mint a pályázati felhívásban részletesen le is írtuk, a MÁV minden egyes fejlesztésre külön projektcéget hoz létre
– mondta.
Tulajdona külső befektetőnek csak ezekben a cégekben lehet, nem pedig a fejlesztendő ingatlanokban – világított rá. Elmondása szerint ezek a közös projektcégek kapják meg 99 évre az építmények vagyonkezelési jogát, és a fejlesztési terület földhasználati jogát, és ezek veszik le az állam válláról közel száz évre azt a terhet is, hogy az állomásokat fejlesszék és üzemeltessék.
A teljes interjú itt olvasható.
