Fontos részleteket közölt a MÁV terveiről a társaság főigazgatója

Nem egyszerű állomás- és pályaudvar-felújítás, hanem az adott ingatlanok és környezetük hosszú ideig fenntarthatóan és gazdaságosan történő üzemeltetése, új funkciók bevonása, de még a településfejlesztés is célja a MÁV napokban kiírt pályázatának. A MÁV a megcélzott konstrukción keresztül részesedni fog a jövőbeli vagyongyarapodásból. A Világgazdaságnak Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója nyilatkozott a részletekről.

Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója Fotó: MÁV

– Hasonló elgondolás mentén kezelik, fejlesztik az ingatlanokat nálunk fejlettebb országokban is, amelyek azután hosszú távon fenntartható, eredményes üzleti modell szerint működnek. Sok helyen ki is növik a vasútállomás szerepet, és a környezetük központjává, kész kis városrésszé fejlődnek. Jó mintákat találunk erre Londonban, Bécsben és sok más városban is. 

A Déli pályaudvar fejlesztése is jelentheti Buda új központjának a megépítését, hiszen a közlekedési csomópont vonzerejére alapozva számos más funkció is a területre telepíthető. Ami ma már szinte tájseb, de legalábbis évek, sőt évtizedek óta kihagyott ziccer a város szívében, az most végre várkosközponttá fejlődhet. Ráadásul úgy, hogy az nem az adófizetőknek kerül pénzbe, és a létrejövő érték is a közvagyon része marad – mondta a főigazgató.

Jórészt olyan állami ingatlanokról van szó, amelyek a MÁV vagyonkezelésében vannak, de van köztük MÁV tulajdonú is. A nagyállomásokra vonatkozó pályázati felhívásban külső befektetők javaslatait várja arról a társaság, hogy milyen koncepció alapján, milyen funkciókat telepítenének az állomásra, illetve annak környezetébe.

Arra a kérdésre, hogy miért van szükség külső tőkére, miért nem az állam fejleszt, Fekete Zoltán elmondta: a feladat nagyobb, mint amennyi pénze az államnak vagy az állami vasúttársaságnak most van vagy akár hosszabb távon lenne erre a célra. 

Ha nem állunk elő valamilyen kreatív megoldással, akkor belátható időn belül nem újulnának meg a magyar állomások, pláne nem ilyen nagy számban és egyszerre

– fogalmazott. 

Azzal kapcsolatban, hogy a terv kritikusai az állami vagyon ingyenes átadását emlegetik, Fekete Zoltán úgy vélekedett, hogy aki ilyet mond, az vagy félreérti, vagy másoknak akarja félremagyarázni azt, ami a program keretében történik. 

Az ingatlanok állami tulajdonban maradnak, hosszú távú fejlesztésüket azonban külső források bevonásával oldjuk meg. Mint a pályázati felhívásban részletesen le is írtuk, a MÁV minden egyes fejlesztésre külön projektcéget hoz létre

– mondta. 

Tulajdona külső befektetőnek csak ezekben a cégekben lehet, nem pedig a fejlesztendő ingatlanokban – világított rá. Elmondása szerint ezek a közös projektcégek kapják meg 99 évre az építmények vagyonkezelési jogát, és a fejlesztési terület földhasználati jogát, és ezek veszik le az állam válláról közel száz évre azt a terhet is, hogy az állomásokat fejlesszék és üzemeltessék.

A teljes interjú itt olvasható.