– Miért kifizetődő a gazdasági semlegesség? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője válasszal is szolgált.
Az orosz–ukrán háborút megelőző évben (2021) Magyarország gázexportja kevesebb mint egymilliárd köbméter volt. A mennyiség 2022-ben 1,6, 2023-ban 2,1, míg 2024 első tíz hónapjában már 3,5 milliárd köbméterre növekedett.
Figyelemreméltó, hogy ezzel párhuzamosan az importunkon belüli orosz részarány a 2021-es 95 százalékról 2022-ben 83, 2023-ban pedig 78 százalékra csökkent.
– Azzal tehát, hogy Magyarország a szankciók helyett a diverzifikációt választotta, egyszerre volt képes csökkenteni a függését, erősíteni regionális gázelosztó szerepét és növelni geopolitikai súlyát – emelte ki a Századvég üzletágvezetője.
A gazdasági semlegesség politikájáról Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén beszélt. A gazdasági semlegesség első és legfontosabb alapelvének azt nevezte, hogy mi döntsük el, kivel üzletelünk. A másik alapelvnek azt tartotta, hogy azzal üzleteljünk, akivel a leginkább megéri, vagyis a gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi ne előzze meg. A harmadik alapelv, hogy csak saját értékeink alapján tárgyaljunk, az ideológiai kérdéseket ne keverjük össze gazdasági kérdésekkel. A negyedik alapelvnek a gazdasági semlegesség kapcsán Orbán Viktor azt emelte ki, hogy „minden égtáj felé” tájékozódjunk.
A gazdasági semlegesség tartalmi elemei közé sorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet.
A kormányfő értékelése szerint a gazdasági semlegesség politikai következménye az, hogy Magyarországnak a három-hat százalék közötti gazdasági növekedési sávban kell maradnia, nem csúszhat vissza az adósrabszolgaságba, azaz a Nemzetközi Valutaalapot nem engedheti vissza. Fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, valamint szüksége van a modern technológiai szektorra és folyamatos adócsökkentésekre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben úgy fogalmazott, hogy a gazdasági semlegesség nem ideológia, hanem maga a valóság, hiszen „Magyarország a hátunk mögött hagyandó esztendőben is tovább erősítette a pozícióját a keleti és a nyugati gazdaságok fontos találkozási pontjaként”. Az európai és egyben a globális gazdaság jövőjét is meghatározó nagy nyugati és nagy keleti vállalatok együttműködésének első számú európai helyszínévé vált Magyarország.
A miniszter emlékeztetett: tavaly és az idei év első felében összesen 255 beruházáshoz nyújtott támogatást az állam, ezen 869 milliárd forint pedig több mint hatezermilliárd forintnyi beruházást generál az országban, mintegy 25 ezer új munkahelyet hozva létre.
Ezen időszakban hazánkba bejelentett nagyberuházások 62 százaléka Kínából érkezett, a második helyen pedig Dél-Korea áll, amelyet Németország követ.
A 2024-es évben az Európát megcélzó kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra irányult. A legtöbb munkahelyet is a kínai beruházók teremtették (11 500-at), míg a második legtöbbet a német vállalatok (több mint háromezret). A beruházások számában azonban Németország áll az élen huszonhéttel, ezt a magyar beruházások követik huszonkettővel és a kínaiak tizenhárommal. Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaság diverzifikált lett. Ezt mutatja az a tény, hogy összesen tizenkilenc iparágba érkezett kormány által támogatott beruházás.
