Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben úgy fogalmazott, hogy a gazdasági semlegesség nem ideológia, hanem maga a valóság, hiszen „Magyarország a hátunk mögött hagyandó esztendőben is tovább erősítette a pozícióját a keleti és a nyugati gazdaságok fontos találkozási pontjaként”. Az európai és egyben a globális gazdaság jövőjét is meghatározó nagy nyugati és nagy keleti vállalatok együttműködésének első számú európai helyszínévé vált Magyarország.
A miniszter emlékeztetett: tavaly és az idei év első felében összesen 255 beruházáshoz nyújtott támogatást az állam, ezen 869 milliárd forint pedig több mint hatezermilliárd forintnyi beruházást generál az országban, mintegy 25 ezer új munkahelyet hozva létre.
Ezen időszakban hazánkba bejelentett nagyberuházások 62 százaléka Kínából érkezett, a második helyen pedig Dél-Korea áll, amelyet Németország követ.
A 2024-es évben az Európát megcélzó kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra irányult. A legtöbb munkahelyet is a kínai beruházók teremtették (11 500-at), míg a második legtöbbet a német vállalatok (több mint háromezret). A beruházások számában azonban Németország áll az élen huszonhéttel, ezt a magyar beruházások követik huszonkettővel és a kínaiak tizenhárommal. Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaság diverzifikált lett. Ezt mutatja az a tény, hogy összesen tizenkilenc iparágba érkezett kormány által támogatott beruházás.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!