Nagy István: Bizakodók a gazdák

Évértékelő interjút adott az agrárminiszter a Világgazdaságnak. Nagy István elmondta: a gazdák bíznak a jövőben, amit az is jelez, hogy hatalmas a túligénylés a beruházási pályázatoknál. Az igények minél nagyobb mértékű kielégítésére a teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrást most kell felhasználni, közben pedig a kukorica minőség-ellenőrzés eljárásának felülvizsgálatát is elvégzik, hogy a magára találó gabonapiacon a jövőre nézve elejét vegyék az ideihez hasonló árletörési próbálkozásoknak.

Évértékelő interjút adott Nagy István agrárminiszter Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Az elmúlt években nagy kihívásokkal szembesülő szántóföldi növénytermesztésben idén – ha az aszály miatt nem is lett jó a terméseredmény –, de legalább több tekintetben normalizálódott a gabona- és olajos növények piaca. A tavalyi év második felétől nőtt a magyar gabona exportdinamikája, ami annyi stabilitást hozott, hogy a 2023-assal szemben az idei nyári aratás előtt már nem jelentkeztek raktározási problémák – jelezte a Világgazdaságnak adott évértékelő interjújában Nagy István. 

Nagy István: A teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrásokat most kell felhasználni. Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Az agárminiszter kiemelte, hogy a piaci helyzet hazai konszolidálását segítette az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalom fenntartása is. 

Beszámolt arról is, hogy az állattenyésztés nagyon jól teljesít, amiben szerepe van az alacsonyabb gabonaáraknak, de a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó kormányzati segítségnek is. A magyar sertés-, baromfi- és tejágazat teljesítménye európai uniós összevetésben is kiemelkedően növekedett 2024 első tíz hónapjában, valamint emelkedett a juh- és szarvasmarha élőállat-export mértéke is. A baromfiszektorunkban a madárinfluenza okoz gondot, különösen a víziszárnyas-ágazatban. A brojlerhizlalás nagyon magas fokon integrált, és hagyományosan jól teljesít. Javulónak látszanak a pulykaágazat lehetőségei, ami rá is fér, mivel ott hosszabb ideje lejtmenet volt tapasztalható, most viszont a lengyel állománypusztulás utat nyitott a magyar pulykának Európa piacain, sőt még a csirkések is profitálnak ebből, mert a magyar pulykaágazat nem bírta kielégíteni a megnövekvő igényeket.

Érdemi segítség

Annak kapcsán, hogy a KSH harmadik negyedéves GDP-jelentése jelentős hozzáadottérték-csökkenést mutatott ki a mezőgazdaságban, Nagy István elmondta: a GDP-hez való hozzájárulás mértéke mindig egy viszonyítási szám. A 2022-es történelmi aszályhoz viszonyítva a tavalyi egy kiugróan jó eredmény volt, és az akkori nagy növekedéshez viszonyulnak a mostani számok. A csökkenés mögött természetesen elsősorban a nyári aszály hatása érhető tetten, ami miatt a szántóföldi növénytermesztés és a gyümölcstermesztés termésmennyiségei elmaradtak az egy évvel ezelőttitől. Az inputfelhasználás enyhén növekedett, ami a hozzáadott érték csökkenéséhez vezetett. Ezt az állattenyésztés jó teljesítménye nem tudta ellensúlyozni.

Arra, hogy a gazdák szempontjából milyen volt az év, azt felelte: a növénytermesztésben a felvásárlási árak még nem érték el azt a szintet, ami a gazdák döntő hányadának jövedelmezőséget eredményezett volna, kedvező folyamat volt az inputanyagárak lefelé történő korrekciója és a raktárkészletek apadása. Ami fontos, hogy akik tudtak változtatni, akár sikeresen diverzifikálták termelésüket, ott gyakran pozitív lett az eredmény. Kitért a jövedelempótló agrártámogatások fontos szerepére is, a rekordmértékű előlegfizetés sok gazdálkodó számára jelentett idén érdemi segítséget.

Hitelességi probléma a toxinméréseknél

A toxinmérések kapcsán az agrártárca bejelentette, hogy felülbírálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát. Erre azért van szükség, mert ebben a kérdésben hitelességi problémát érzékel a tárca. A gazdák tapasztalata az, hogy ha ugyanazt a tételt három különböző időpontban bevizsgáltatják, akkor előfordul, hogy az első két vizsgálatnál határérték fölötti toxintartalmat mérnek, aztán a harmadiknál mégis csak jó eredményt kapnak. Felmerül a kérdés, hogy akkor milyen volt az első kettő eredmény.

A mérésnek jelenleg csak az eredményét közlik a gazdával, elérhető vizsgálati módszerből pedig több is van. 

Azt szeretném, hogy legyen olyan referencialaboratórium, amely a vitás helyzetekben mindkét fél számára kötelezően elfogadandó mérési eredményt biztosít.

A pályázati túligénylés kapcsán elmondta: az látszik, hogy a teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrásokat most kell felhasználni, hogy ezt a soha vissza nem térő alkalmat, ami a magyar mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a feldolgozóipar és az élelmiszeripar fejlődéséhez vezet, maximálisan ki tudjuk használni. 

A teljes ciklusra eredetileg 480 milliárd forintot terveztünk az élelmiszeripar fejlesztésére. Ebből most 200 milliárdot hirdettünk meg, a kis és nagy projektekre együttesen beérkezett több mint 760 milliárdnyi igény. Ezért most azt tervezzük, hogy a rendelkezésre álló összes keretet felhasználjuk erre a célra, vagyis nem 200 milliárdra hirdetünk eredményt. A rendkívüli mértékű túligénylés igaz az állattenyésztési telepek korszerűsítésére is. Itt a 200 milliárd forintos keretre 860 milliárdos pályázati támogatási igényt adtak be a gazdák

– részletezte. 

Már az előző uniós ciklusban is kaptak támogatást nagyobb élelmiszeripari projektek, ez meg is látszik az export szerkezetében. Az agrárexporton belül 74 százalékra nőtt a feldolgozott termékek aránya, ezen belül a másodlagosan feldolgozott termékek aránya 31-ről 42 százalékra növekedett, vagyis magasabb hozzáadott értékű termékeket vittünk ki. Nagyon mélyről kell feljönnie a magyar élelmiszeriparnak. Az elérhető 2021-es adatok alapján például 2010 után az uniós tagállamok között hetedik legnagyobb mértékben nőtt a magyar élelmiszeripar termelékenysége a teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékének mutatóját nézve, de még így is 21. helyen állt, sok más kelet-európai országgal hasonló szinten. Erre érdemes lesz két év múlva visszatérni, mert az előző körös és a mostani új pályázatok eredményeként egy nagyon látványos fejlődésen megy keresztül az iparág.

Megtartani a fiatalokat

Európai szintű probléma, hogy a gazdálkodók elöregedőben vannak, uniós szinten ez az egyik legtöbbet tárgyalt és elemzett mezőgazdasághoz kapcsolódó téma. A legfontosabb eszköz a fiatalok ágazatban tartására, ha jövedelmező a munkájuk, ezért kell dolgozni és elhárítani az ezt okozó problémákat. Külön erre a kérdésre adott válaszunk a családi gazdaságok működési és szabályozási környezetének megújítása, majd a gazdaságok átadásához kapcsolódó adminisztratív akadályok elhárításában kulcsszerepet játszó új törvényi szabályozás megalkotása. Ennek révén nem csak a gazdálkodó elhunyta után kerülhet örökléssel a következő generációhoz a termőföld, a gépek vagy éppen nem okoz óriási problémát a szerződések, engedélyek átírása. Gazdaságátadási szerződéssel illetékmentesen, áfamentesen kerülhetnek a következő generációhoz a termeléshez szükséges eszközök, nem probléma a pályázatok átvétele. Ez óriási könnyebbség, így lehet tervezni előre. 

A gazdaságátadáshoz pedig uniós forrást is társítunk, akár százezer euró erejéig is, ami komoly lehetőség. Most pedig meghirdetünk egy új konstrukciót, amivel az induló fiatal gazdákat támogatjuk. 

Azzal kapcsolatban, hogy mi a magyar uniós elnökség mérlege az agrárium szempontjából, Nagy István így fogalmazott:

„Egy kiváló lehetőség adódott a magyar elnökség számára, hiszen július 1-jétől töltjük be a soros elnöki pozíciót az év végéig. Abban az időszakban, amikor európai parlamenti választások már lezajlottak, de még nem alakult meg az új összetételű Európai Bizottság. Ezt kiváló alkalomnak találtuk arra, hogy szabadon gondolkozhasson a 27 európai agrárminiszter arról, hogy hogyan képzelik el az agrárium, illetve a közös agrárpolitika jövőjét. A Bizottság igyekezett befolyásolni minket, hiszen a már távozó testület az utolsó időszakában fölkért egy professzort a stratégiai párbeszéd című dokumentum elkészítésére. Ő Peter Strohschneider, akinek semmi köze nincsen a mezőgazdasághoz. Az így elkészült dokumentum alternatívájaként fogadtattuk el a tanácsban azokat a következtetéseket, amely az európai agrárium számára ad iránytűt, merre is kellene haladnia 2027-től, a közös agrárpolitika következő ciklusának kezdetétől. A tagállamok egyöntetűen támogatták a magyar elnökség által javasolt szöveget. Ez példa nélküli eredmény, amely a tagállamok közötti kivételesen erős egységet mutatja, 27 tagállam azonos akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az agrárminiszterek határozott, egyértelmű és világos üzenetet küldtek Brüsszelnek: egyszerűbb, gazdabarát új támogatási rendszert várunk el az EU-tól.

Sikerrel védtük meg a gazdák támogatásait, de a veszély nem múlt el. Brüsszelben továbbra is azon vannak, hogy elvegyék a gazdák területalapú támogatását és azt Ukrajnának adják! Ezt képviseli Magyar Péter és a Tisza Párt politikusai is. Ezt nem hagyhatjuk” – jelentette ki Nagy István. 

A teljes interjú itt olvasható.