Idősödő társadalmunkban a munkaerőhiány egyre inkább korlátozó tényezővé válik Európa-szerte és hazánkban is, főleg bizonyos szakképzettséget igénylő foglalkozások esetén – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatásából. Mint írták, részmunkaidő esetében a munkáltató és a munkavállaló a teljes napi munkaidőnél (8 óra) rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg.
(Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon. E csoportok motiválásának egyik lehetséges eszköze lehet a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének megteremtése, annak bővítése. Akik bizonyos okok miatt nem vállalhatnak teljes munkaidős állást, például
- diákok,
- nyugdíjasok,
- kisgyermeket nevelő szülők,
számukra köztes megoldás lehet a részmunkaidős foglalkoztatás.
Ahogy a KSH megfogalmazza, amennyiben az atipikus foglalkoztatási formák – a munkahelyteremtés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett – az adott ország gazdaságszerkezeti sajátosságaihoz megfelelően igazodnak, akkor elősegíthetik a foglalkoztatottság és a versenyképesség együttes növelését, ezért több uniós kezdeményezés támogatja ezek elterjedését. Ezek mellett
a családok támogatása, a gyermekvállalás segítése is kiemelt fontosságú.
EU-irányelvek mentén 2023 elejétől változott a magyar Munka Törvénykönyve is, amelyben lefektették, hogy a kisgyermekes szülők rugalmasabb feltételek mellett dolgozhatnak, így egyebek mellett a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, amennyiben ezt a munkavállalók igénylik.
Részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon
A részmunkaidős foglalkoztatásban a KSH adatai szerint nem volt jelentős változás Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 210-270 ezer között mozgott 2009–2023 között 240 ezer fős átlaggal, míg arányukat tekintve a 15–64 éves foglalkoztatottak 4-6,5 százalékát tették ki a vizsgált években (átlag: öt százalék).
A nők esetében jelentősebb a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a férfiaknál – mind Magyarországon, mind európai szinten. Magyarországon 2023-ban 146 ezer nő és 80 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben.
Magyarország régiói közül legnagyobb arányban a Dél-Alföldön (5,2 százalék) és az Észak-Alföldön (4,8 százalék) dolgoztak részmunkaidőben 2023-ban, míg legkisebb arányban a Közép-Dunántúlon (1,9 százalék) és Észak-Magyarországon (3,5 százalék).
