Donald Trump első elnöksége alatt nem bánt kesztyűs kézzel Kínával. Nagy kérdés: a megválasztott elnök kormánya ezúttal hogy viszonyul Kínához? Az mindenesetre jelzésértékű, hogy a külügyminiszteri poszt várományosa, Marco Rubiót, illetve a leendő nemzetbiztonsági tanácsadó Mike Waltzot egyaránt a Pekinggel szembeni kemény fellépés híveként jegyzik – derül ki a Világgazdaság szerdán megjelent cikkéből.
Kérdés, hogy a Trumpra egyre nagyobb befolyással bíró, és a Tesla révén Kínában komoly üzleti érdekekkel rendelkező Elon Musk tompítani tudja-e ezt az irányvonalat. A politikus néhány hónapja megígérte, hogy az elnöki székbe visszaülve hatvanszázalékos vámmal sújt minden kínai importot, ezzel ellehetetlenítve az olcsó ázsiai termékek behozatalát.
Az elemzők egy része szerint nem valószínű, hogy Trump rögtön az elnöki ciklusának első napjaiban bevezetné a sápot, a hazai inflációs nyomás miatt nagyobb az esélye az alacsonyabb vagy fokozatosan bevezetett tarifáknak.
Ugyanakkor az ígért hatvanszázalékos tarifánál kisebb mértékű vám kivetése is a két ország közti kereskedelmi konfliktus eszkalálódását eredményezné, jelentősen csökkentve az Egyesült Államok kínai importját, ami 2023-ban meghaladta a négyszázmilliárd dollárt.
Vámháború
Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump akkori elnök robbantotta ki 2018-ban, aztán Joe Biden elnöksége alatt tovább eszkalálódott: a Biden-adminisztráció meredeken megemelte a kínai elektromos járművekre, napelemekre és más stratégiai fontosságú árukra kivetett importvámokat tavaly nyáron. Ugyanis Hszi Csin-ping kínai elnök stratégiája, hogy az ingatlanszektor helyett a feldolgozóiparral pörgetné a távol-keleti óriás gazdaságát. Azonban az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői azzal vádolják a kínai kormányt, hogy állami támogatásokkal teszi exportképessé a termékeket. A vádakat Peking rendszerint visszautasította.
Az amerikai vámok kapcsán fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években Kína kiskapukat talált a washingtoni szigor megkerülésére: a napelemek és egyéb zöldtechnológiák gyakorlatilag szabadon jutnak be az Egyesült Államokba olyan közvetítőkön keresztül, mint Mexikó.
