Ezért nem kell tartanunk tömeges áramszünettől (X)

Hirdetés – Számos akció- és katasztrófafilm tette már központi témává az áramellátás megszűnését.

Fotó: Fotó: MVM Partner

A valóságban azonban szinte biztos, hogy lesz eltérés a menetrend (terv) és a valós termelés, illetve valós fogyasztás (tény) között. Egyik erőmű sem tudja „tűpontosan” tartani az előre kalkulált menetrendet, hiszen előfordulhat nem várt üzemzavar, amikor egyáltalán nem, vagy csak kevesebbet tud termelni, mint ahogyan tervezte, de a fogyasztó is fogyaszthat többet vagy kevesebbet a valóságban, mint ahogy a menetrendben azt megtervezték, illetve egy hirtelen üzemzavar érintheti a fogyasztókat – például üzemeket – is. A hazánkban egyre inkább népszerű és elterjedt megújuló erőművek (szél, nap) és a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelése szintén bizonytalan, ezen egységek negyedórás termelési előrejelzése nehezen prognosztizálható. Az eltéréseket pedig – a rendszer stabilitása és az ellátásbiztonság érdekében – kezelni kell, hiszen minden pillanatban ugyanannyi áramnak kell bekerülni a rendszerbe, mint amennyi kikerül onnan. Itt lép be a rendszerirányító, a rendszerszintű tartalékok, illetve a kiegyenlítő energia fogalma.

A menetrendekben megadott tervek és a valóságban megtermelt és elfogyasztott tényleges villamos energia között kialakuló különbségeket a rendszerirányítónak kell kiszabályoznia.

Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, különböző időtávú tendereket tart, amelyen keresztül beszerzi az arra alkalmas piaci szereplőktől a kiegyenlítő szabályozási kapacitásokat. Ha például egy termelőegység (erőmű) hirtelen üzemzavara miatt kevesebb az áram a rendszerben, mint kellene, akkor az erre szerződött egy vagy több berendezés (azaz például másik erőmű) utasítást kap arra, hogy növelje a termelését, esetleg induljon el, ha egyébként nem termelt. Ha pedig több áramot termelnek az erőművek, mint a tervben szerepelt, azaz többlettermelés van – például a naperőművek nem várt energiatöbbletet táplálnak a rendszerbe –, akkor szintén a rendszerirányító jelzésére az adott, erre szerződött erőművek csökkentik a termelésüket. Fontos megemlíteni, hogy a kiegyenlítő szabályozási tevékenységet a Mavior ZRt. a legkisebb költség elve szerint végzi, tehát a valós időben történő igénybevétel esetén először a legolcsóbb berendezést veszi igénybe, majd költség szerint megy sorba a bevonható termelési egységeken. Így biztosítható, hogy a kiegyenlítési költségek rendszerszinten minimalizálhatók legyenek. A hazai termelő berendezéseken kívül a rendszerirányítónak lehetősége van akár külföldről – azaz más szabályozási területről – is szabályozási energiát vásárolni. (x)

Borítókép forrása: Gettyimages