A lakhatási tőkeprogram részeként az állam háromszázmilliárd forint forrást nyújt, amit a becslések szerint majdnem ugyanennyi magántőke egészíthet ki. A beruházók pedig hitelt is felvehetnek az összegyűlt tőkét kiegészítve, ez a pénzösszeg a tőkeprogram legfeljebb hétéves futamideje alatt kétszer is megfordulhat ingatlanfejlesztésekben.
Ennek köszönhetően akár 1000-2000 milliárd forint is megmozdulhat a következő hét évben, ami ideális esetben ötvenezer lakás megépítésére is elegendő lehet – ismertette lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a lakáspiaci tőkeprogram mibenlétét.
Kifejtette, a pályázóknak a dokumentációban fel kell tüntetniük, hogy a tőke száz százalékát Magyarországon lakás- vagy kollégiumépítésre fordítják, az aktuális pályázatban pedig az is szerepel majd, hol épülnek fel ezek az ingatlanok. És bár Budapesten is lenne tér a fejlődésre, a szakértő szerint mégsem itt épül majd meg a lakások, kollégiumok többsége, hanem az olyan, jelentős ipari fejlődésen áteső városok lehetnek a program nyertesei mint Debrecen és Szeged, vagy éppen Kecskemét.
Az említett nagyvárosokban ugyanis jelentős munkahelyteremtő beruházások zajlanak vagy zajlottak és ahogyan az új termelőkapacitások belépnek, az munkaerőt és ezzel együtt lakhatási igényt jelent. Csak Kecskemét esetében ezerötszáz új lakásra van szükség, de lakhatási igény tekintetében említhetjük Győrt vagy Székesfehérvárt is.
Tény ugyanis, hogy nem feltétlenül ott van nagyobb lakáskínálat, ahol szükség van rá. Budapesten és az ipari beruházások otthonául is szolgáló egyetemvárosokban a lakásárak dinamikus tempóban emelkednek. Ezeken a településeken a kiadó lakások is hiánycikké váltak, ezért az eladási céllal megépülő lakások mellett a bérlakásoknak és a kollégiumfejlesztéseknek is komoly szerep juthat a tőkeprogramban.
A képet árnyalja, hogy az egyetemvárosokban épültek kollégiumok, míg Budapesten nincs elegendő férőhely. Ami azért is kihívás, mert több felsőoktatási intézmény is fogadna külföldi diákokat, akiket el kell(ene) tudni szállásolni. A fővárosban tehát a kollégiumi férőhelyek bővítésére lenne égetően szükség, míg az egyetemvárosokban a lakás- és albérletállomány bővülhet.
A szakértő rámutatott, a lakáspiaci tőkeprogramban a Nemzetgazdasági Minisztérium 1,2 millió forintos négyzetméterárat tart elfogadhatónak, ám megkötés nincsen és Balogh László szerint nem is feltétlenül szükséges, több okból sem. Balogh László itt visszautalt rá, Budapesten és Debrecenben ahol az eladó lakások átlagos négyzetméterára eléri az 1,1 millió, illetve 890 ezer forintot, az átlagos bérleti díjak pedig 250 ezer, valamint 230 ezer forintot tesznek ki az Ingatlan.com adatai szerint. Aláhúzta: akár lakások, akár kollégiumi férőhelyek épülnek, javíthatja a lakhatási feltételeket és bővíti a kínálatot. Márpedig a kellően széles kínálat fékezi az árak emelkedését.
Ha a tőkeprogramban megépülő lakások nagy számban és megfizethető áron kerülnek piacra, az versenyhelyzetet teremthet a használt lakások piacán is. Ezáltal az új építésűek mellett a használt lakások drágulása is fékeződhetne.
A piaci hatás mellett a megfizethetőség azért is lehet fontos szempont a beruházóknak, mert az eladó és kiadó lakások legalább kilencven százalékát természetes személyeknek kell megvennie vagy kibérelnie. Azaz a program hatékonysága is múlik azon, hogy ténylegesen megfizethető lakások kerülhetnek-e piacra. Balogh László szerint a kínálat árformáló hatásán túl bizakodásra adhat okot még, hogy az állami oldalt képviselő MFB Invest Zrt. a formai ellenőrzésen túl érdemben is elbírálja a beérkezett pályázatokat, aminek szempontjai között szerepelhet a megépülő lakások megfizethetősége is.
