Olyan cikkek is születtek korábban, miszerint a magyar családtámogatás mértéke történelmi mélypontra zuhant. Kiderült, hogy a családtámogatás szempontjából a fenti állítást megfogalmazók nem vették figyelembe azt a családi adókedvezményt, amelynek mértéke 320 milliárd forint, amelyet még plusz 52 milliárdnyi járulékkedvezménnyel egészít ki az állam – írta a Tényellenőr. Kiemelték, hogy az nagyobb összeg, mintha még egy éves gyermekgondozási díjat osztana ki a kormányzat. Jövő év január 1-jéig ráadásul duplájára emelkedik a családi adókedvezmény mértéke.
A családi otthonteremtési kedvezményt – csok – csak mellékesen említették meg a szerzők, amelynek összege 2015 és 2024 között 754 milliárd forint volt. Ez akkora összeg, mintha még kétévnyi családi pótlékot kaptak volna pluszban a családok.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2025. február 22-i évértékelő beszédében beszámolt arról, hogy a kormányzat bevezeti a csed és a gyed, valamint a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentességét.
- A háromgyermekesekét egy lépésben, 2025 októberétől.
- A kétgyermekesekét lépcsőzetesen, 2026 januárjától.
A családtámogatási rendszert kritizáló cikk alapját egy régi, gazdaságpolitikai vita képezi: mégpedig, hogy segélyalapú vagy munkaalapú újraelosztási rendszer és társadalom a hatékonyabb. Míg a baloldali kormányok nagyobb összegeket fordítottak a segélyalapú támogatások biztosítására, addig a jobboldali kormányzat a munkaalapú társadalmat tűzte a zászlajára, és ennek megfelelően alakította ki a támogatási rendszerét.
Ezt képezi le a magyar családtámogatási rendszer körül kialakult polémia is.
A Tényellenőr kísérletet tett arra, hogy megvizsgálja ezt a rendszert. Ebben pedig vannak a klasszikus, segélyalapú családtámogatási juttatások. Úgymint a családi pótlék, a gyed vagy a gyes. Ez a rendszer azonban 2010 után kiegészült a családi adókedvezménnyel és a családi otthonteremtési kedvezménnyel, amelyeket csak megemlített a kiindulási pontot képező cikk.
Utánanézve a Központi Statisztikai Hivatalnál a konkrét adatoknak, az derült ki, hogy az igaz, hogy a fenti három segélyalapú támogatás mértéke nem nőtt, vagy csökkent. Viszont érdemes azt is megemlíteni, hogy van több olyan mutató, amiben jelentős növekedés következett be – hangsúlyozta a Tényellenőr cikke.
- Hogyha a gyermekgondozási díjat nézzük: 2010-ben a kormányzat 114 milliárd forintot költött erre a célra, mára pedig 328 milliárdot fordítanak rá minden évben. Vagyis közel háromszor annyit költöttek a gyedre, mint 14 évvel korábban.
- 2010-ben mindössze 38 milliárd forintot, mára azonban 153 milliárd forintot költöttek gyermekágyi segélyre. Vagyis négyszer annyit, mint 14 évvel korábban.
