Az Európai Bizottság (EB), az EU trösztellenes felügyelete várhatóan arra a következtetésre jut, hogy a Meta nem tartja be a digitális piacokról szóló törvényt – közölték a helyzethez közel álló források hétfőn a The Post című lappal. Emiatt a techóriás egymilliárd dolláros büntetésre is számíthat – erre a következtetésre jutott a The Post.
Az unióban a digitális piacokról szóló törvény (DMA) 2023-ban lépett hatályba, és szigorú versenyszabályokat alkalmaz a Metára és hat másik, internetes mogulra. A szabályozó kiemelt területe az adatkezelés és üzleti aktivitás.
A Post forrásai szerint az EB döntése után a pénzbírság összege minimum több száz millió dollár, a felső határ egymilliárd is lehet. A Facebook és Instagram anyacéggel kapcsolatos uniós vizsgálat várhatóan még ezen a héten befejeződik, és ezt követően azonnal bejelentik a bizottság végrehajtási intézkedéseit – tették hozzá a bennfentesek.
A források szerint az uniós tisztviselők várhatóan felszólítják a Metát, a szabályoknak megfelelő működésre és arról tájékoztatva a céget, hogy min kell változtatnia, hogy megfeleljen a szabályoknak.
A belső információk szerint az Apple is az EB célkeresztjében van, és a héten vagy a jövő héten pénzbírságot szabhatnak ki erre a cégre is. A dolog érdekessége, hogy a hónap elején a Reuters még arról számolt be, hogy az Apple és a Meta valószínűleg „szerény pénzbírsággal” megússza a DMA megsértését. Theresa Ribera, az EU trösztellenes vezérigazgatója korábban azt mondta, hogy márciusban születik döntés mindkét vállalat végrehajtási lépéseiről. Most úgy tűnik, változott az álláspont.
A Meta és az Apple mellett a DMA fogalomkörében „kapuőrnek” tekintett cégek közé tartozik még a Google Alphabetje, az Amazon, a Booking.com, a TikTok ByteDance-e és a Microsoft is.
Ezek az úgynevezett big tech cégek. Az EU szabályozói és más támogatók szerint a törvény megakadályozza, hogy a technológiai óriáscégek versenyellenes magatartással (piaci erőfölénnyel való visszaéléssel) kiszorítsák a kisebb riválisaikat.
A törvény értelmében a big tech cégeket a globális bevételük tíz százalékáig terjedő pénzbírsággal sújthatják, ha folytatólagosan szegik meg a szabályt, a büntetés a bevételek húsz százalékáig is felmehet.
Az EU tavaly júniusban indított vizsgálatot a Metával szemben, az ügyfeleket korlátozó „fizet vagy beleegyezik” modell miatt. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az Instagramon és a Facebookon megjelenő hirdetések esetében a felhasználó vagy kifizette a reklámmentességet, vagy kéretlenül is megkapta azokat. Ezzel csak az volt a probléma, hogy a nem fizetők egyben beleegyeztek abba is, hogy a Meta felhasználja az adataikat a célzott hirdetések eljuttatásához.
Az EB szerint nem kínált a cég harmadik lehetőséget. A Meta egyébként azzal védekezett, hogy az EB folyamatosan olyan kitételeket alkalmaz a szabálynak való megfeleléshez, amely már rég túlmutat a törvényen.
Tavaly júniusban egyébként az Apple lett az első olyan vállalat, amelyet a DMA megsértése miatt vádoltak meg, amiért állítólag megakadályozta a rivális alkalmazásfejlesztőket abban, hogy az ügyfeleket könnyedén az App Store-on kívüli szolgáltatások felé tereljék. Az EU a múlt héten ismét figyelmeztetve az Apple-t, hogy meg kell nyitnia iPhone operációs rendszerét az alkalmazásfejlesztők előtt, ahogy például az Android is nyílt. A Google Alphabetjével az a probléma, hogy a házon belüli (vagyis saját) szolgáltatásait „kedvezőbben” kezeli.
A big tech éles kritikái mellett a törvény egyre inkább kiváltja Trump elnök haragját, és megtorló vámok kivetését ígérte az egyenlő versenyfeltételek érdekében. Trump a múlt hónapban feljegyzést adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy kormánya megfontolja az ellenintézkedéseket.
Trump elnök nem fogja megengedni, hogy a külföldi kormányok saját hasznukra kisajátítsák Amerika adóalapját
– mondta akkor a Fehér Ház.
A képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke, Jim Jordan külön tájékoztatást kért az uniós tisztviselőktől arról, hogyan tervezi a blokk betartatni a digitális piacokról szóló törvényt. Jordan megjegyezte, hogy a törvény hatálya alá tartozó hét „kapuőr” közül hat amerikai tulajdonban van. „Úgy tűnik, hogy ezeknek a súlyos pénzbírságoknak két célja van: a vállalkozásokat az európai normák követésére kényszeríteni, és az amerikai vállalatokat Európában is megadóztatni” – mondta Jordan levelében. Zuckerberg ezen a vonalon maradva úgy értelmezte az uniós szabályok mentén kilátásba helyezett bírságokat, mintha azok vámok lennének.
