2023-ban a magyar termékenységi ráta dobogós lett az unióban az Eurostat szerint, ilyen korábban még soha nem történt − számolt be róla a Facebookon Szalai Piroska. (Az Eurostat 1960-tól tartja nyilván az adatainkat, a 2023-as értékeket most hozták nyilvánosságra.)
A miniszterelnöki megbízott felidézte: a magyar termékenységi ráta, 2011–2021 között folyamatosan emelkedve, 2021-ben érte el a legjobb értékét, 1,61-et.
Az unióban többen is (pl. Csehország, Románia) ekkor voltak a maximumon. 2022-ben és 2023-ban csökkentünk ugyan, de a magyar romlás jóval kisebb, mint számos más tagállamban.
- 2011-ben voltunk a minimumon, 1,23 volt a mutatónk ekkor, ami a legrosszabb volt az egész unióban,
- 2018-tól már jobbak vagyunk az uniós átlagnál,
- 2021-re a 13. helyen álltunk,
- 2022-ben 21 országban nagyobb volt a romlás, ezért a 6. helyre kerültünk,
- 2023-ban pedig már 23 országban volt nagyobb visszaesés, így – lekörözve Csehországot, Szlovákiát és Romániát – a 3. helyen állunk.
A háború és annak családokra ható következményei jelentősen rontották a gyermekvállalási kedvet egész Európában. A magyar családtámogatási rendszer azonban hatékony védernyőt jelentett, így nálunk kisebb a romlás – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.
A miniszterelnöki megbízott reményét fejezte ki, hogy a támogatási rendszer bővülése és a háború befejeződése növeli annyira majd a fiatalok biztonságérzetét, hogy ismét javuló pályára áll ez a mutatónk is.
Szalai Piroska emlékeztetett, hogy a 20–40 éves nők létszáma a 2007-es 1,53 millióról már 1,13 millió főre csökkent, hiszen most vannak e korcsoportban az 1985 és 2005 között születettek, akik már egy nagyon jelentős visszaesés idején jöttek a világra. E csökkenés a születésszámokra nagyon negatívan hat, Magyarország 3. helye viszont elismerésre méltó tény.
