A hőszivattyú egy rendkívül hatékony megoldás az épületek hűtési és fűtési igényeinek kielégítésére – írta tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány annak kapcsán, hogy teljesülhet a 2020-ban elfogadott Nemzeti energiastratégia hőszivattyúkra vonatkozó része. Kiválthat gázkazánt vagy bármilyen más fűtési módot, ahol a helyiségeket radiátorokon keresztül, központi fűtéssel fűtik. Hatékonyságuk titka, hogy a hőt nem létrehozzák, mindössze áthelyezik a kültér és a beltér között, így akár háromszáz százalékos hatásfokot is elérhetnek, szemben a gázkazánok átlagosan 85 százalékos hatékonyságával.
Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs
Magyarország 2020-ban frissített Nemzeti energiastratégiája 2030-ra százezer telepített hőszivattyút irányoz elő. Amennyiben folytatódik az elmúlt öt év növekedési trendje, ez a célérték teljesíthető.
A technológia elterjedésének nagy lökést adott a 2022-ben tapasztalt drasztikus gázáremelkedés, illetve különféle állami ösztönzők is elérhetőek voltak az elmúlt években. Ezek egyrészt kamatmentes, továbbá más, kedvező kamatozású hitelek formájában jelentek meg, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) programjainak révén.
A hőszivattyúk kifejezetten magas hatékonysága a geotermikus energia használatával még tovább növelhető, ennek részeként a kinti hőt nem a levegőből, hanem a földből nyeri a hőszivattyú – jegyzi meg a tanulmány, kiemelve, hogy az évtizedet Magyarországon egyebek közt a geotermikus energia használatának drasztikus növelése fogja meghatározni.
Magyarország Nemzeti energia- és klímaterve értelmében cél, hogy 2030-ra az épületfűtés tekintetében ötven százalékra csökkenjen a földgáz felhasználási aránya. Ez egyebek közt a hőszivattyúk további elterjedését is magában foglalja. Ezen felül az Európai Unió által támogatott felújítási programok részeként a továbbiakban nem támogatják a gázkazáncseréket, szemben a napelemek telepítésével, amelyek a hőszivattyús rendszerek esetében hatékonyan kiegészítik a hálózatot.
A Magyarországra 2030-ra előirányzott százezer hőszivattyú telepítéséhez a következő öt évben évi tízezer berendezés telepítése volna szükséges. Ez a jelenlegi támogatási intenzitás mellett reális cél, az elmúlt években ennek megfelelően nőtt a beszerelt berendezések száma.
Persze az elterjedésnek vannak határai is. A különféle háztípusok esetében eltérő, hogy megtérül-e a hőszivattyúk beszerelése. Ez leginkább a régebben épült családi házak tekintetében jelenthet hosszú távú megtakarítást. A társasházak, különösképpen a panelházak esetében a távfűtés az egyik leghatékonyabb fűtési megoldás, ebben az esetben a hőszivattyú beszerelése nem megtérülő beruházás. Ez a háztípus a lakások tizenöt százalékát teszi ki.
A Magyarországon az egyik legtöbb energiát felhasználó háztípus a hazai családiház-állomány közel felét kitevő, 1945–1990 között épült 1,7 millió családi ház.
Fűtési rendszerük hőszivattyúsra cserélése azonban a jelenlegi pályázatok támogatási intenzitásával számolva 5094 milliárd forint terhet jelentene a magyar költségvetésnek, amennyiben nem érhető el európai uniós forrás ennek mérséklésére. Ez az előbb említett 1,7 millió ház háztartásonkénti hárommillió forintos összegű, vissza nem térítendő támogatását takarja. Ugyanide tartozik az is, hogy bár a beszerzési költség csökkent, nem minden településen szerelhetők be, hiszen van olyan, ahol nem engedélyezik a háromfázisú hálózat létesítését, kiépítését.
