– Az általános forgalmi adó (áfa) területe az, ahol a legtöbb szabálytalanságot és visszaélést találni. Ezért ez állt tavaly és idén is az adóhatóság ellenőrzésének fókuszában – mondta Horváth Tibor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője a PwC Magyarország a 2025-ös NAV adóellenőrzési irányokat bemutató webináriumában. Jelezte: a tavalyi tapasztalatok miatt idén is hangsúlyos szerepet kapnak az ellenőrzési tervben a transzferárazások, vagyis egy vállalat saját részlegei között történő adásvételkor alkalmazott árazás ellenőrzése is.
Ezek voltak a tavalyi főbb adóellenőrzési irányok
Horváth Tibor a legproblémásabb tavalyi területként a gázkereskedelmet nevezte meg.
– Ebben az ágazatban nagyon jellemzők a visszaélések, így előre jeleztük az ellenőrzési tervben a fokozott kontrollt. Ennek ellenére néhány ágazati szereplő nem vette komolyan, csak az ellenőrzéskor lepődtek meg – mondta az osztályvezető, aki a további főbb ellenőrzési irányokról is beszélt.
A folyamatosan ellenőrzött területek között megemlítette például
- a munkaerő-kölcsönzést,
- a személy- és vagyonvédelmet,
- takarítási tevékenységet,
amelyek nemcsak foglalkoztatási, de áfaszempontból is a kiemelten ellenőrzött irányok között szerepeltek.
Ilyen hibákat vétettek az adózók
Horváth Tibor beszélt az adózók által 2024-ben leggyakrabban elkövetett hibákról is.
Ide sorolta a személyijövedelemadó-bevallások ellenőrzésekor előforduló hibákat, különös tekintettel a családi adókedvezmény igénybevételére, vagy az ingatlanvásárláskor keletkező jövedelmek elszámolására.
Utóbbinál – mint mondta – főleg tudás hiányából fakad a probléma, hiszen nem mindenki van tisztában azzal, ha egy megvásárolt ingatlant öt éven belül magasabb áron ad el, mint amennyiért vette, akkor a különbözet után adót kell fizetnie.
Az áfatémakörben tapasztalt főbb hiányosságok között említette meg az eltérő áfakulcsok használatából adódó eltéréseket, amelyek különösen a kiskereskedelmi szektort és a vendéglátóipart jellemzi vagy a fordított adózás miatt előforduló problémákat az építőiparban, esetleg az áfabevallásokban használt belföldi összesítő jelentés, úgynevezett M-lapok és az online számlaadatok eltéréséből adódó hibákra. Az osztályvezető szerint gyakoriak a hiányosságok a foglalkoztatotti bejelentések és a járulékbevallások összhangjával kapcsolatban. Ezenfelül kiemelten soknak nevezte a szakképzést kiváltó szochokedvezménnyel kapcsolatos szándékos visszaélést is.
A 2025-ös ellenőrzés főbb irányai
Az előadásban szó volt arról, hogy folyamatosan fejlődik a NAV kockázatelemzési rendszere, amelyre jelentős összeget költ az adóhatóság. Mint elhangzott, formálódik egy adózói minősítési rendszer kidolgozása annak érdekében, hogy a jogkövetéssel arányos hatósági fellépést biztosíthassák, amelyben jelentős szerepet szánnak a mesterséges intelligenciának (MI). Ez a gyakorlatban azt jelenheti: amellett, hogy a hatóság a mostani adatbázisok és kockázatelemzési módszereknek köszönhetően tudja, kinél érdemes ellenőrizni, az MI segítségével azt is tudni fogják, hogy milyen módszerrel tegyék.
Az idei ellenőrzések kiemelt területei között felsorolta:
- a munkaerő-kölcsönzést,
- a turizmust,
- építőipart,
- vendéglátást,
- idegenforgalmat.
Utóbbiaknál jellemzően a helyszíni ellenőrzések lesznek jellemzők, ahol számlakibocsátást, foglalkoztatást ellenőriznek.
Idén újdonságként került be a NAV ellenőrzési területei közé a közvetett vámjogi képviselők partnerellenőrzése, amellyel a közvetett vámjogi képviselő megismerheti és értékelheti az importáló adatait a szerződéskötéskor és az üzleti kapcsolat alatt. A közvetett vámjogi képviselők arra számítanak, hogy a változás eredményeként visszanyeri presztízsét a szakma.
Ezenkívül idén komoly lendületet kapott a már több mint tízéves múltra visszatekintő bizalmi vagyonkezelés ellenőrzése, amely a nagyobb magán- és családi vagyonok hosszú távú védelmének, értékmegőrzésének és gyarapításának eszköze. Ezzel egyfajta adóelkerülési technikának kívánnak véget vetni
– jelezte az osztályvezető.
Az újdonságok között megemlítette, hogy idén bővült az adóellenőrzés eszköztára, a NAV már adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet, elindult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján az eNYUGTA-aloldal, ahol a hivatal minden fontos információt közzétesz a július elsején induló e-pénztárgép-rendszerről, ezen felül a ViDA-projekt is elrajtolt, amely jelentős hatással lehet a hazai vállalatok közösségi ügyleteinek számlázására, számlabefogadáshoz és adatszolgáltatáshoz kapcsolódó folyamataira.
