Globális egyetértés van arra vonatkozóan, hogy a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok együttes elérése érdekében a globális energiamixben az atomenergia és a megújuló energiaforrások nagyarányú fejlesztésére van szükség, miközben a fosszilis, döntően a szénerőművek termelését radikálisan csökkenteni kell – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy Finnország április elején lekapcsolta a hálózatról az utolsó nagy szénerőművét. Mindössze két kisebb létesítmény működik már csak, de ezzel az erőművi bezárással szinte teljesen kivezette a szenet az energiamixéből.
(Fotó: Frank Hoermann / dpa Picture-Alliance/AFP)
Finnország már a korábbi években, évtizedekben döntést hozott arról, hogy a tiszta energiaellátásra való áttérés érdekében zöldíti az energiamixet. Ennek érdekében egyrészt folyamatosan bővítették a megújuló energiaforrásokat, az adottságok miatt főként a szélerőműveket. Másrészt az eredeti 2009-es átadás helyett 2023-ban sikerült kereskedelmi üzembe állítani a franciák által épített Olkiluoto-3 atomerőművi egységet.
Korábban a globális klímavédelmi célok elérése érdekében a G7 országai, élükön az Egyesült Államokkal elhatározták, hogy 2035-ig felhagynak a szénerőművek üzemeltetésével. Ez számos ország esetében erősen megkérdőjelezhető – mutatott rá Hárfás Zsolt
Németország esetében az Egyesült Államokhoz hasonlóan kérdéses a szénerőművek kivezetésének időpontja, hiszen a politikai alapon leállított német klímabarát atomerőművek hiánya, a villamosenergia-fogyasztás növekedése és az ellátásbiztonságot garantálni nem képes nap- és szélerőművi kapacitások és sok esetben az importkapacitások szűkössége miatt a németek a szénerőműveket kénytelenek a rendszerben tartani és ezért nem tudják egyik napról a másikra leállítani ezeket az erőműveket. Tavaly 21,5 millió tonna jó minőségű szenet importált Németország az USA-ból, Kolumbiából, vagy éppen Ausztráliából.
Németország, ha kis léptekkel is, de elindult a klímavédelmi és egészségügyi szempontból is roppant káros szénerőművek bezárásának útján, ám nem a legkorszerűtlenebb erőműveket zárta be.
A 2015-ben hárommilliárd euróból megépült Hamburg-Moorburg két, egyenként 820 MW kapacitású széntüzelésű blokkját Németország egyik legmodernebb és leghatékonyabb szénerőműveként tartották számon, de kevesebb mint 6 évnyi használat után klímavédelmi okokból 2021-re leállították. A kéményeket már tavaly novemberben felrobbantották, idén március 20-án pedig az erőmű két kazánházát kellett volna felrobbantani, de csak az egyik kazánház robbant fel, a másik sértetlen maradt, mert a robbanótöltet nem robbant fel. A tervek szerint a későbbiekben a telephelyen zöldhidrogént fognak előállítani.
Hárfás Zsolt rámutatott, általánosan igaz, hogy a szénerőművek tervezett bezárása – a villamosenergia-igény növekedése mellett – attól is függ, hogy a kieső alaperőművi kapacitásokat milyen gyorsan tudják atomerőművi és/vagy gázerőmű kapacitásokkal pótolni.
Hazánkban is zöldül az energiamix – hívta fel a figyelmet. Ehhez szükség van a nukleáris kapacitás hosszú távú fenntartására és bővítésére, így a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítésére, valamint középtávon újabb, akár kis moduláris egységek építésére is egy újabb telephelyen. Ezek mellett a realitások figyelembevételével kell a naperőműveket a jövőben fejleszteni, csakúgy, mint a hálózatot, továbbá bővíteni kell a tárolói kapacitásokat, valamint a rendszerszabályozás miatt új gázerőműveket kell építeni. Magyarországon három új gázerőművi egység épülhet meg, kettő Tiszaújvárosban és egy a Mátrai Erőmű visontai telephelyén. Utóbbi 520 MW teljesítményű lesz, amelynek építése várhatóan már nyáron megkezdődik, a kivitelezés ideje 3,5 év. Ez az új kapacitás fogja kiváltani a lignittüzelésű blokkokat.
