Egy százalék az állatvédelemben

Évről évre felajánlhatjuk személyi jövedelemadónk egy százalékát civil szervezetek részére, ám sokszor nehéz dönteni. A kisebb szervezetek neve sokszor kevésbé ismert, ám legalább ugyanolyan tevékenyek, mint a nagyobbak. Az állatvédelem sajátossága, hogy nemcsak az szja-felajánlással, hanem gyakran fuvarral, takarókkal, élelemmel is segíthetünk.

Idén is bárki felajánlhatja az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadója 1 százalékát egy civil szervezetnek, további 1 százalékát pedig egy technikai számos vallási közösségnek vagy a Nemzeti tehetség programnak. Amíg a vallási közösségeknek vagy a Nemzeti tehetség programnak tett nyilatkozatok visszavonásig vagy módosításig érvényesek, a civil szervezeteknek tett felajánlást évente meg kell újítani.

Noha fontos az egy százalék, az örökbefogadás is a jótett egyik módja lehet
Fotó: Pexels

Az adóhivatal honlapján megtalálható azoknak a listája, amelyek fogadhatnak adószázalékokat. A felsorolás kellően hosszú és a tevékenységi körök is legalább ennyire szerteágazóak. Vannak ugyanis ismert nevek és kevésbé ismertek, vagy olyanok, akik csak nemrég kerültek fel a listára. A döntés tehát nehéz, ahogyan sokszor a felajánlást végzők munkája sem kevés.

A Hóvirág Állat- és természetvédő Egyesület lapunk megkeresésére arról számolt be: régi tapasztalat, hogy a gazdasági nehézségek, infláció elsődleges kárvallottjai az állatok mint a legkiszolgáltatottabbak, köztük a házi kedvencek. Ilyenkor az állatvédelem rendszerére fokozott terhelés nehezedik. Korábban írtuk, olyanra is van példa, hogy a gazda segítséget kér-kap az állata ellátásához és gyakran a kevesebb pénzből gazdálkodó szervezettől kap eledelt az állattartó vagy éppen pont egy ilyen szervezet vállalja át kisebb-nagyobb részben az ivartalanítás költségeit. A munka tehát nem mindig látványos, ám kellően sokrétű.

A legtöbb gazdi nehézségek esetén is ragaszkodik a családtagként szeretett kedvencéhez, sok esetben azonban nem tudják megoldani, hogy együtt maradhassanak, ilyen szélsőséges eseteknek számítanak a kilakoltatás vagy a külföldre költözés.

Az egyesület régebb óta működik, mint amennyi ideje felajánlásokat fogadhat. Többéves tapasztalataiból kitűnik, jelzésértékű az, ahogyan az állatokhoz viszonyulunk. A szervezetnél úgy látják, noha a vonatkozó állatvédelmi törvény alapján az állatok kímélete és védelme minden ember erkölcsi kötelessége, az állatokkal szembeni kegyetlenkedés azért is veszélyes, mert lebontja a morális gátlásokat és előszobája az emberekkel szembeni bűncselekményeknek. Persze ehhez fontos lenne, hogy már gyerekkorban, elsősorban családi körben tanuljuk meg, hogyan bánjunk a nálunk gyengébbekkel – emberekkel és állatokkal. Az egyesület elnöke szerint ugyanakkor fontos, ha tágabb környezetünkben is jó példát látnak a következő generációk, beleértve az óvodák, iskolák, kulturális intézmények szerepét.

Addig is mindenkinek érdemes elsősorban a saját környezetében körülnézni, biztosan talál állatvédőket, szervezeteket, menhelyeket, akik/amelyek munkáját megismerheti és segítheti. Ugyanis bár fontos és hasznos az egy százalék, a jótetteknek nem ez az egyetlen módja.

Akár önkéntes munkával, fuvarral, ideiglenes befogadással, tárgyi, pénzbeli adománnyal is tehetünk jót a saját helyzetünktől, kapacitásunktól függően. Ezenfelül, mint megtudtuk, a magyarországi állatvédelem szereplői egy összetett személyes hálózat részei, a civil szervezetek képviselői a közeli kapcsolat révén előbb-utóbb rálátnak az országos helyzetre, az állatvédelem földrajzilag távolabb lévő szereplőire. A Hóvirág önkéntesei a segítségnyújtás kapcsán egyöntetűen vallják, ha valaki társállatot szeretne, fogadjon örökbe, hiszen ezzel megment két életet. Egyet, akit a családjába fogadott, és egyet, akit megmentenek, és az örökbe adott kisállat helyére kerül.