A száj- és körömfájás súlyos és ragályos betegség, ebben a helyzetben az egyetlen lehetőség az állatok mozgásának korlátozása – mondta el lapunk megkeresésére Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektorhelyettese, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy noha a fertőzés tünetei csak két-három nap múlva jelentkeznek, az állat még tünetmentesen,
a fertőződéstől számítva hat-kilenc óra múlva már azonnal üríti a kórokozókat.
A nagyon gyors, még tünetmentes állapotban történő vírusürítés az oka annak is, hogy az egynapos tesztek eredményét is kései megvárni, hiszen a kórokozó gyakorlatilag harmadannyi idő alatt ürül és terjed tovább, mint ahogy egy-egy teszt eredménye megszületik.
Fotó: Pexels
A rektorhelyettes rámutatott: a kórokozók a széllel és tárgyakkal is terjednek, ezért már pénteken is hangsúlyozta, az állattartó telepeken kiemelten fontos az ott dolgozók fertőtlenítése, ruhacseréje, amikor elhagyják a fertőzött területet, de a környéken élőknek is be kell tartaniuk az óvintézkedéseket.
Süth Miklós aláhúzta, a károkat minimalizálni kell, és ezzel együtt a többi állat megóvása érdekében van szükség arra, hogy a fertőzött telepek állományát elpusztítsák. Ez bár ellentmondásnak tűnhet, a szakember figyelmeztetett, Magyarországon négy telepen mutatták ki a vírust, és annak ellenére, hogy statisztikailag a tejelőmarha-állomány csak igen kis hányadáról van szó, a járvány a sertés-, juh- és kecsekeállományt is veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban szintén pénteken hangzott el, a sertés gyakorlatilag nem vakcinázható, ezért vagy inkább ezért is kell a fertőzés helyhez kötésére törekedni.
Egy fontos különbségre is felhívta a figyelmet Süth Miklós, ami az állatok jóllétével és a gazdasági károkkal egyaránt összefügg. Amíg a madárinfluenza vagy a sertéspestis az állatok elhullásával jár, addig a száj- és körömfájás túl azon, hogy aránytalanul nagy szenvedéssel jár, maradandó károsodást is okoz. Mozgásszervi fájdalmat, valamint a tejhozamot is csökkenti, ami haszonállat lévén nem elhanyagolható, nem beszélve arról, hogy a fertőzött egyedek évekig(!) üríthetik a vírust.
A szakember elmondta azt is, az állatok nyilvánvaló szenvedését nem állatorvosok rövidítik le, de szakemberek felügyelete alatt történik. Hasonlóan a vágáshoz itt is először elkábítják őket, a teljes folyamatot állatorvosok felügyelik.
A szakember szerint tehát ha más nem, saját sérüléseink vagy egy afta alapján gondoljuk végig, az állatok ennek a többszörösét szenvedik el, akár egy egyszerű vízivás során. Süth Miklós szavaiból kitűnik, az idő és a fertőzés megállítása kulcstényező, az egészséges állományok megóvásának hiányossága jóval nagyobb gazdasági károkat eredményezne, mint ami most a járvány megállításához szükséges.
