Elkészültek Magyarország második hulladékhasznosító művének előzetes tervei, jelenleg a kivitelező tendereztetése zajlik, a létesítmény az elképzelések szerint 2028-ra épül meg – tudta meg lapunk a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-től. A Mol vállalatcsoport a hulladékgazdálkodási koncesszióval vállalta az energetikai hulladékhasznosítási kapacitás növelését, mert az 1982 óta működő, azóta többször korszerűsített rákospalotai létesítmény, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű nem elegendő a hulladékgazdálkodási célok teljesítéséhez. Egy újabb üzemmel még több hulladékot lehet majd – részben megújulónak számító – energiává alakítani ahelyett, hogy a szemetet lerakják, vagyis tulajdonképpen a föld alá temetik.
A tervek szerint az új hasznosító évente 360 ezer tonna kidobott anyagot alakít majd energiává. Az üzem, amelyben nem dolgoznak fel veszélyes hulladékot, a laikusok számára egyszerű ipari létesítménynek tűnhet majd. Kívülről nem lehet megállapítani, hogy bent hulladékkal foglalkoznak, hiszen teljesen zárt, nem lesz körülötte szemét, az ide érkező anyagokat rögtön beszállítják és homogenizálás után elégetik.
Vízgőz távozik a kéményből
Az üzem technológiája igen hatékonyan szűri ki a veszélyes anyagokat, a létesítményt az elképzelések szerint a hazai és az európai károsanyag-kibocsátásokra vonatkozó előírásoknak is megfelelően a lehető legszigorúbb feltételek szerint építik meg. A károsanyagok 99,5 százalékát kiszűrik, így a legkorszerűbb, ötlépcsős füstgáztisztítási technológián áthaladó égéstermék a kéményen át távozva már gyakorlatilag tiszta vízgőz lesz. Szakértők szerint egy átlagos város központjában sokkal több káros anyaggal találkozni, mint egy ilyen üzem környékén.
Mindezt kiválóan mutatja, hogy a tervezett hasznosítónak technológiai mintául szolgáló koppenhágai üzem teteje és környéke kedvelt sport- és szabadidőközpont, ahol futnak, túráznak, falat másznak, sőt síelnek, illetve a közelben lévő tengerparton vitorláznak és wakeboardoznak is a helyiek. Szagkibocsátástól sem kell tartani: a koppenhágai erőmű tetején nyilvános kávézó van, de a Bécs belvárosában, a lakóövezet közepén található hasonló üzem közvetlen közelében is számos étterem található. Mintegy ötszáz ilyen üzem működik már Nyugat-Európában, a Mol-csoport beruházása a legmodernebbek közé tartozik majd.
Helyi fejlesztés
A Százhalombattára tervezett üzemben termelt hőt és villamosenergiát a Dunai Finomító fogja felhasználni, de a Mohu vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a város 4200 háztartásának távhőigényéhez (fűtés és melegvíz) is hozzájáruljon a hasznosító.
Az üzem iparűzési adója a város költségvetését növelné. Emellett a Mohu további beruházásokkal is támogatná Százhalombatta hulladékgazdálkodását, így például az esztergomihoz hasonló modern hulladékudvarral vagy a hulladékszállítás fejlesztésével, új ingyenes, szelektív kukákkal.
Lesz bőven alapanyag
Magyarországon évente mintegy 4,5 millió tonna települési szilárdhulladék keletkezik. A hazai hulladék mindössze 30-34 százalékát hasznosítjuk újra, ezt az arányt 2035-ig 65 százalékra kell növelni. A hulladék felét pedig lerakjuk, vagyis lényegében eltemetjük – ezt az arányt az ötödére, azaz tíz százalékra kell csökkenteni. Ezek egyrészt az Európai Unió által kijelölt célok, másrészt környezetünk óvása szempontjából is meghatározó feladatok a társaság meggyőződése szerint. Hozzátették: a hazai hulladékgazdálkodást úgy szükséges átalakítani, hogy az megfeleljen a jövő elvárásainak. A hulladékban lévő értéket ki kell nyerni és újrahasznosítani a környezetet leginkább óvó folyamatokkal, megoldásokkal.
Borítókép: A Mohu hulladékégetőjének látványterve (Forrás: Mol)
