Az Európai Bizottság három hónapot adott Spanyolországnak arra, hogy benyújtsa az incidensről szóló műszaki jelentést, vagyis hogy miért maradt áram nélkül április 28-án hatvanmillió ember. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakártő a téma kapcsán lapunk megkeresésére elmondta, a mai napig hivatalos vizsgálati eredményeket még nem publikáltak, attól függetlenül, hogy a rendszeradatok a rendszerirányítóknál, szolgáltatóknál és erőműveknél rendelkezésre állnak és ezek alapján rekonstruálható, hogy mi történt. Nemrég a brit Telegraph brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a baloldali spanyol kormány igyekszik eltüntetni annak a villamosenergia-hálózaton végzett kísérletnek a nyomait, ami magához az áramszünethez vezetett.
A hírek szerint a kísérlet során azt vizsgálhatták, hogy a rendszer meddig képes stabil maradni a megújulóenergia-források növekvő mértékű alkalmazásával.
Természetesen nem lehet semmilyen hipotézist sem figyelmen kívül hagyni, de jelenleg ezt nem lehet megerősíteni, mivel nem állnak rendelkezésre konkrét bizonyítékok és műszaki adatok. Tény, hogy a spanyol villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica rendelkezik egy olyan szimulátorral, amely leképezi a teljes átviteli hálózatot, így a hálózatot ezzel elemezni lehet, de valós körülmények között is el lehet végezni bizonyos vizsgálatokat – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.

Fotó: AFP
Rámutatott: rendszerbiztonsági, stabilitási szempontból kiemelt jelentősége van a hagyományos erőművek gőz- és gázturbináinak. A forgó tömeg nagy inerciát ad a rendszernek. A nap- és szélerőművek ilyennel nem rendelkeznek. Éppen ezért bármilyen kisebb zavar egész láncreakciót indíthat el, végső soron pedig teljes blackout is bekövetkezhet, ha nincs elegendő hagyományos forgó gép az adott rendszerben. Spanyolország esetében is nagy hasonlóságot láthattunk az adott üzemzavar pillanatában. Az időjárásfüggő megújulók – a nap- és szélerőművek – mintegy 20 000 MW-ot biztosítottak a dél körül mért 27 000 MW-os rendszerterhelésből, miközben a hagyományos erőművek aránya (gáz és atom) a termelésben kevesebb, mint húsz százalék volt.