Az Európai Bizottság három hónapot adott Spanyolországnak arra, hogy benyújtsa az incidensről szóló műszaki jelentést, vagyis hogy miért maradt áram nélkül április 28-án hatvanmillió ember. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakártő a téma kapcsán lapunk megkeresésére elmondta, a mai napig hivatalos vizsgálati eredményeket még nem publikáltak, attól függetlenül, hogy a rendszeradatok a rendszerirányítóknál, szolgáltatóknál és erőműveknél rendelkezésre állnak és ezek alapján rekonstruálható, hogy mi történt. Nemrég a brit Telegraph brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a baloldali spanyol kormány igyekszik eltüntetni annak a villamosenergia-hálózaton végzett kísérletnek a nyomait, ami magához az áramszünethez vezetett.
A hírek szerint a kísérlet során azt vizsgálhatták, hogy a rendszer meddig képes stabil maradni a megújulóenergia-források növekvő mértékű alkalmazásával.
Természetesen nem lehet semmilyen hipotézist sem figyelmen kívül hagyni, de jelenleg ezt nem lehet megerősíteni, mivel nem állnak rendelkezésre konkrét bizonyítékok és műszaki adatok. Tény, hogy a spanyol villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica rendelkezik egy olyan szimulátorral, amely leképezi a teljes átviteli hálózatot, így a hálózatot ezzel elemezni lehet, de valós körülmények között is el lehet végezni bizonyos vizsgálatokat – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.
Fotó: AFP
Rámutatott: rendszerbiztonsági, stabilitási szempontból kiemelt jelentősége van a hagyományos erőművek gőz- és gázturbináinak. A forgó tömeg nagy inerciát ad a rendszernek. A nap- és szélerőművek ilyennel nem rendelkeznek. Éppen ezért bármilyen kisebb zavar egész láncreakciót indíthat el, végső soron pedig teljes blackout is bekövetkezhet, ha nincs elegendő hagyományos forgó gép az adott rendszerben. Spanyolország esetében is nagy hasonlóságot láthattunk az adott üzemzavar pillanatában. Az időjárásfüggő megújulók – a nap- és szélerőművek – mintegy 20 000 MW-ot biztosítottak a dél körül mért 27 000 MW-os rendszerterhelésből, miközben a hagyományos erőművek aránya (gáz és atom) a termelésben kevesebb, mint húsz százalék volt.
Ez egybevág azzal, hogy a spanyol villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica már idén februárban egy jelentésében arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy az időjárásfüggő megújulók gyors fejlesztése jelentős kockázatot jelent a hálózatra. Főleg úgy, hogy közben hagyományos (gáz, szén és atom) kapacitások esnek ki a rendszerből, hiszen így csökken a villamosenergia-rendszer ellenálló képessége. Tehát ez is egy nagyon valószínű dominóelem lehetett az üzemzavar kialakulásában – emlékeztetett a szakértő, aki nem csupán a rendelkezésre állás, hanem a rendszerstabilitás miatt is visszatérően hangsúlyozza az alaperőművek fontosságát és megfelelő arányát a villamosenergia-mixekben.
Ehhez képest Európában számos ország, köztük Spanyolország, az elmúlt években jelentős zöldítést hajtott végre, miközben folyamatosan leépíti a hagyományos erőművi technológiákat. A spanyolok atomerőmű-ellenes politikát is folytatnak, be kívánják zárni az atomerőműveiket, miközben például az esemény napján ötvenszázalékos teljesítményszinten üzemelhettek, mivel a nagyon jelentős naperőművi termelés miatt vissza kellett fogni a termelésüket. Ezek a tények jelentősen növelik a nagyobb üzemzavarok, leállások kockázatát. Különösen akkor, ha a zöldítéssel egyidejűleg elmaradnak a nagyon költséges, de mégis elengedhetetlen hálózati fejlesztések, hiszen az „energiafordulat” során minden esetben kiemelt figyelmet kell fordítani a változásokból eredő kockázatokra és sebezhetőségekre – mutatott rá Hárfás Zsolt. A spanyol és portugál áramszünet okainak megismerése pedig szerinte amiatt is fontos, mert tanulságul szolgálhat más országok számára.
