A kereskedelmi láncok hatékonyságát döntő részben a jellegük (diszkont, szupermarket, hipermarket, illetve más-más termékszortiment) határozza meg. Az egyik hatékonysági mutató az egy foglalkoztatottra eső forgalom. A minap négy multi kereskedelmi lánc adta le a pénzügyi beszámolóját, illetve ugyanezen a napon adta ki a részben forgalmi becslésre alapuló kiskereskedelmi rangsorát a Trade Magazin. A két kiskereskedelmi adatsorból képet lehet alkotni, hogy tavaly melyik volt az egy dolgozóra eső forgalomban a legerősebb multilánc.
Messze a Lidl vezet ebben a listában, méghozzá 159 millió forinttal per fő, a második a Penny 107 millió forinttal, a harmadik az Aldi 106 millióval.
A Tesco 86 millió forinttal a negyedik, míg a Spar 73 millió forinttal az ötödik helyet érte el. Az Auchan 68 millió forintot termelt dolgozónként.
Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, a négy, friss mérleget vont vállalkozás közül az Auchan és a Penny nyereséges, az Aldi és a Spar veszteséges volt. Ez azt jelenti egyebek mellett, hogy az értékesítési csatorna jellegétől függetlenül vegyesen alakultak az eredmények. Az Aldinál a számos költség emelkedésében szerepet játszhatott az üzletnyitások költsége is. A Spar esetében tartós, harmadik éve tartó, jelentős veszteség jellemzi a gazdálkodást, amihez hozzátartozik, hogy például üzleteik eltérő jellege és működési költségigénye többletterhet jelent. (Például az eltérő alapterületek mellett nem tud olyan egységes választékot kínálni, mint a diszkontok.) A Lidl és a Tesco két hónappal később teszi közzé a mérlegét, de úgy tűnik a becslések alapján, hogy a két cég megtartotta a nyereségességét.
Az árrésszintekről is képet lehet alkotni a pénzügyi beszámolókból, illetve a két cég forgalmi becsléséből. A Sparnál és a Tescónál egy ideje harminc százalék feletti szinten mozgott az árrés, az Auchan 2024-ben lépte át ezt a szintet. A diszkontok lényegében tartották a korábbi nagyságrendeket, vagyis 25-26 százalék körül maradtak.
Fontos megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint az élelmiszeripar belföldi átadási árai 2024-ben éves szinten két százalékkal csökkentek, a kereskedelmi vállalkozásoké ugyanakkor emelkedett.
A Trade Magazin összegzése is jelzi a multiláncok piaci súlyát, ezen belül pedig a jellemzően saját márkára építő diszkontláncok folyamatos térnyerését, nemcsak a hazai élelmiszer-kereskedők, hanem a másik három multilánc rovására is. Az adatok alapján a multiláncok piaci részesedése az élelmiszerüzletek összforgalmából 57 százalék körül lehet, az élelmiszer jellegű vegyes üzletek esetében (idetartoznak például a hipermarketek is) ennél sokkal nagyobb. A teljes részarányon belül a diszkontok piaci részesedése harminc százalék körül alakulhatott 2024-ben. Ugyanakkor ha minden lánc forgalmát összeszámoljuk, vagyis belevesszük a magyarokat is, a teljes élelmiszer-forgalom nyolcvan százalékát fedik le, a többit kis, önálló boltok adják.
A hazai láncok összforgalma 2024-ben 2384 milliárd forint volt, a korábbi évekhez hasonló három-négy százalékos folyóáras növekedéssel (Coop, CBA), a Reál forgalma viszont közel két százalékkal csökkent a becslések alapján. A multiláncok forgalma 2024-ben 5422 milliárd forint tett ki.
Az adatok szerint a piac koncentrációja folytatódott 2024-ben is. Fontos megjegyezni, hogy ebben nagy szerepe volt a saját kereskedelmi márkákkal működő multiknak.
Nagy kérdés, hogy az árréscsökkentés milyen hatással lesz a hagyományos márkák forgalmára. A piaci előrejelzések szerint ebben a körben van némi forgalomnövekedés, tehát a fogyasztók alacsonyabb áron a tradicionális márkákat részesítik előnyben. Ez némi segítség a gyártóknak, hiszen ezeken a termékeken nagyobb hasznot érhetnek el, mint a saját márkás termékek gyártásával (sok esetben ugyanaz a gyártó állítja elő a márkás termékeket és a saját kereskedelmi márkákat is).
