Ha az új kormány nem lép, hatalmas válság alakul ki, aminek nem csak a gazdák látják kárát

Napról napra rendkívüli veszteség keletkezik a sertéságazatban, a szakmai szervezetek számításai szerint ötvenmilliárd forint a hizlalási oldalon, és a malacértékesítéseknél további húszmil­liárd forint, így 2026 május végéig összesen hetvenmilliárd forint veszteséget szenvedett el az ágazat. Ha a Magyar-kormány nem folytatja az előző kabinet válságkezelését vagy nem vezet be további, hatékony intézkedéseket, annak súlyos következményei lehetnek.

Útra kel a sertéshús, de kérdés hol kell.

– Jövedelempótló támogatást fizettünk, tenyészkocánként húszezer forintos támogatással. A sertéstartók számára elérhetővé tettük a hitelmoratóriumot, valamint kamat- és költségmentes forgóeszközhiteleket az MFB Agrárforgóeszköz-hitelprogram és az agrár-Széchenyi-kártya részeként. Tárgyalásokat folytattunk a kereskedelmi partnerekkel az afrikai sertéspestis miatti exportkorlátozások enyhítésére. Egyeztetéseket kezdeményeztünk a kereskedelmi láncokkal a magyar sertéshús értékesítésének elősegítésére. A hazai sertéshús vásárlásának ösztönzésére kiemelt figyelmet fordítottunk. Arra kértük a fogyasztókat és a közétkeztetés szereplőit, hogy a magyar húst vásárolják. Az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében szigorítottuk a hatósági intézkedéseket, és hangsúlyoztuk a vaddisznóállomány csökkentésének fontosságát – sorolta a volt agrárminiszter.

Magyarország – Romániával és Lengyelországgal együtt – rendkívüli ­uniós támogatást is kért az Európai Bizottságtól a sertéságazat megsegítésére.

Van tehát példa a válság enyhítésére, amely egész Európában továbbra is fennáll, nem szabad magukra hagyni a termelőket.

A magyar sertéságazat tartós megerősítéséhez egyszerre lenne szükség rövid távú válságkezelésre és hosszú távú versenyképességi intézkedésekre. – Ha a Magyar-kormány nem folytatja az előző kormány válságkezelését vagy nem vezet be további, hatékony válságkezelő intézkedéseket, annak nagyon súlyos következményei lehetnek. Ezek mértéke attól is függ majd, hogy miként alakul az európai sertéspiac és a világpiaci kereslet – emelte ki Nagy István. Szerinte sürgős és hatékony beavatkozás nélkül tovább csökkenhet a sertésállomány, mert a tartósan veszteséges termelők egy része kénytelen lesz felhagyni a sertéstartással.

A kis és közepes családi gazdaságok sorra szűnhetnek meg, mert nincs elegendő tőketartalékuk, állami garanciavállalás hiányában pedig a bankok felmondják a hitelszerződéseiket.

Ha a hazai termelés visszaesik, tovább nőhet az import sertéshús aránya. A feldolgozóipar is nehéz helyzetbe kerülhet, ha kevesebb lenne a hazai alapanyag. Hosszabb távon nőhet az árak ingadozása, mert a kisebb hazai kínálat érzékenyebbé teszi a piacot a nemzetközi változásokra. A vidéki foglalkoztatás romolhat, mivel a sertéstartás és a kapcsolódó feldolgozóipar sokaknak garantál munkahelyet.

Nem lehet késlekedni

Kérdés: mi lesz a magyar sertéstenyésztők sorsa a jövőben? Ezt három tényező együttesen alakítja. A magyar kormány intézkedései, az Európai Unió támogatási és kereskedelmi politikája, valamint a nemzetközi sertéspiaci folyamatok (kínálat, kereslet, exportlehetőségek). – Véleményem szerint ha a veszteséges időszak elhúzódik, és nem történik sem piaci fordulat, sem célzott támogatás, akkor a magyar sertéságazat tovább zsugorodhat, ami később nehezebben lesz visszafordítható és beláthatatlan következményei lesznek.

Lépéskényszerben van tehát az új kormány.

Jó példát az előző kormány hagyott maga után. Folytatni kell a megkezdett támogatásokat és/vagy tovább bővíteni új elemekkel, ahogy a helyzet megkívánja. Kétszer ad, aki gyorsan ad – tartja a szólás. A késlekedés nélkül, idejében nyújtott segítség sokkal hasznosabb, mert kevesebbe kerül és segít megelőzni a még nagyobb bajokat – tette hozzá.