A hitelmoratórium összesen 2500 milliárd forintot hagyhat az adósoknál

A jövő év közepéig akár 2500 milliárd forintot is a banki ügyfeleknél hagyhat a hitelmoratórium – erről beszélt lapunknak a pénzügyminiszter helyettese, amikor az eddigi válságkezelő intézkedések eredményeiről adott számot. Tállai András közölte: a törlesztés felfüggesztése mellett a kormány eddig kilencszázmilliárdot fordított gazdaságvédelemre, bővítette a családok, a fiatalok és a vállalkozások támogatásait, és döntött a 13. havi nyugdíj visszaállításáról.

Átadták a Magyar falu program keretében megújult református gyülekezeti házat Hejőbábán Fotó: MTI/Vajda János

Az utóbbi napokban újabb szócsata alakult ki a belpolitika szereplői között arról, hogy a válság kezelésére kellő anyagi forrást áldoz-e a kormányzat vagy sem. Ellenzéki szereplők kevesellték az eddigi intézkedéseket, a DK-s Dobrev Klára például egyenesen arról beszélt, hogy a kormány cserben hagyta az országot például azzal, hogy a legkevesebbet fordította a munkahelyek megvédésére és bérkompenzációra.

– Baloldali politikusként sem árt néha nyilatkozat előtt tájékozódni – reagált lapunknak Gyurcsány Ferenc feleségének mondataira a pénzügyminiszter helyettese. Az eddigi intézkedések mérlegét megvonva Tállai András államtitkár kifejtette: tavasz óta több mint kilencszáz milliárd forintot költött az állam csak a munkahelyek megtartására és a beruházások támogatására.

A tavasszal bevezetett munka-, adóügyi és más lépések nagyjából egymillió munkavállaló helyzetén segítettek, ezen belül a bértámogatások majdnem háromszázezer állás megvédését garantálták.

– A hitelmoratórium 1,6 millió banki ügyfélnél hagyhat idén kétezer milliárd forintot, a lehetőség célzott meghosszabbítása pedig jövőre újabb 450 milliárdot jelenthet több százezer ügyfélnek – mondta a miniszterhelyettes, majd úgy fogalmazott: a felsorolás valóban eltér attól a listától, amelyet a Gyurcsány–Bajnai-kormány állított össze annak idején, 2008–2009-ben válságkezelés címén.

Tállai András: Az egy évtizeddel ezelőtti és a mostani válsághelyzet összehasonlítása bizonyos értelemben sántít.
Fotó: MTI

– A baloldali kabinet akkor, egyebek mellett, jelentősen megemelte a forgalmi adót, növelte a jövedéki adót, a személyi jövedelemadónál pedig kialakította a rendszerváltozás egyik legnagyobb adóügyi átverését, az úgynevezett szuperbruttósítást – emlékeztetett Tállai András. – Emellett befagyasztotta a családi pótlékot, a gyes hároméves időszakát egy évvel csökkentette, miközben a táppénz tíz százalékkal apadt. Megszűnt a 13. havi nyugdíj, 62-ről lépcsőzetesen 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár. Bért csökkentettek a közszférában, miközben országos általános ingatlanadót vetettek ki. Úgy is fogalmazhatnék: „kell még valamit mondanom, Klára”? – közölte az államtitkár, utalva Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének oly sokszor emlegetett utolsó mondatára.

A miniszterhelyettes szerint ugyanakkor az egy évtizeddel ezelőtti és a mostani válsághelyzet összehasonlítása bizonyos értelemben sántít. – A két krízis hordereje, lefolyása, hosszúsága eltérő, a 2008-as messze nem volt olyan pusztító, mint a mostani. Szinte kizárólag a baloldali kormányok sorozatos hibái miatt fizetett végül mégis rendkívül nagy árat akkor a magyar társadalom – vélekedett Tállai András. Hozzátette, hogy most sem adóemelés, sem megszorítás nem lesz, éppen ellenkezőleg: a jövő év elején például megkezdődik a Gyurcsányék által elvett 13. havi nyugdíj visszaállítása.