A tudatos költekezés virágkorát éljük

Százmilliárdokkal többet költött az első fél évben a lakosság vendéglátásra, turizmusra és szórakozásra, vagyis kényelmi és luxusszolgáltatásokra, mint tavaly — ez derül ki a statisztikai hivatal adatai­ból. Míg korábban a bolti költekezések domináltak, addig idén a szolgáltatások területén gyorsabb ütemben nőnek a költések, mint a kereskedőknél hagyott, szintén gyarapodó összegek. Ez is azt igazolja, hogy jobban élnek a családok, mint tavaly.

Megszaladt kiadások. Egyebek mellett sportolásra is többet szánnak a magyarok Fotó: MTI/Oláh Tibor

– Újabb szintet lépett a lakossági fogyasztás az idén. Kevesebb szó esik róla, mégis beszédes változás, hogy a nemzetgazdasági teljesítmény egyik alappillérét jelentő lakossági fogyasztás részeként, a korábbiakhoz képest ebben az évben idehaza már gyorsabb ütemben nőttek a háztartások szolgáltatásokra fordított kiadásai, mint a kiskereskedelemben elköltött összegek.

Ez azt jelenti, hogy mára átalakultak a családok költekezési szokásai, és már nem elsősorban a korábban anyagi okokból elhalasztott eszközbeszerzések pótlása vagy az alapvető megélhetés a fő feladatuk, hanem mivel megengedhetik maguknak, a kényelmi szolgáltatások területén növelik a kiadásaikat. Jól látható, hogy folyamatosan nő a magyar lakosság életszínvonala – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Megszaladt kiadások. Egyebek mellett sportolásra is többet szánnak a magyarok
Fotó: MTI/Oláh Tibor

Vámos György a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiszámolta, hogy a háztartások fogyasztási célú kiadásai – melyek a bolti vásárlásokat is tartalmazzák – idén januártól június végéig összesen 10 479 milliárd forintot tettek ki, az első félévi volumennövekedés tavalyhoz képest – amikor 9634 milliárd forintra rúgott ez a tétel – 5,8 százalékos volt.

Ez amiatt érdekes, mert az élelmiszerre, iparcikkekre, tartós fogyasztási eszközökre, különféle használati és élvezeti termékekre, vagyis bármilyen árucikkre fordított összegek növekedése ugyanezen időszakban szintén jelentős, ám ennél kisebb volt. A KSH szerint a teljes hazai kiskereskedelemben az első fél évben 5657 mil­liárd forintot tett ki az összértékesítés, szemben a tavalyi első fél évben mért 5191 milliárd forinttal, vagyis idén az első fél évben 5,6 százalékkal fizettünk többet a bolti termékekért.

– A háztartások fogyasztását kiszolgáló szolgáltatások közé minden, tipikusan a lakosságnak szóló tevékenység tartozik. A kényelmi kiadások mára nagyon látványosan megjelennek a vendéglátás, a turizmus, a szórakozás (például mozi, színház, kiállítás) területén, de idetartoznak az olyan egyéb szükséges költségek is, mint az otthon fenntartásához kapcsolódó rezsi, a telefon- vagy internetdíj, illetve például a fizetős tanfolyamok vagy akár az autóbérlés, a javítószolgáltatások igénybevétele, továbbá például a szépészeti, sportolási vagy különféle életjobbító tanácsadások, szolgáltatások költségei is – mondta Vámos György.

A minden területet érintő részletes adatok híján kiemelt két példát a tipikus szolgáltatások közül, ahol tetten érhető a brutális növekedés. Így a korábban nem feltétlenül alapszolgáltatásnak számító étkezőhelyi vendéglátás területén 7,2 százalékkal bővült a volumenindex az idei első fél évben 2018 azonos időszakához képest, a belföldi turizmusra és a kapcsolódó szolgáltatásokra fordított kiadások pedig folyó áron 16 százalékkal emelkedtek.

A főtitkár kifejtette: figyelemre méltóak lettek a szolgáltatásokra fordított összegek az idén a családok kiadásaiban, amelyek aránya az összes fogyasztáson belül 40 százalék fölött alakul, a többit a bolti vásárlások össz­értéke adja. Az összes kiskereskedelmi értékesítés éves összevetésben 500 mil­liárd forinttal nőtt 2019. június végéig, a lakossági fogyasztás bővülése viszont 8-900 milliárd forintos volt.

A szakértő szerint ebből az látszik, hogy a szolgáltatások ráfordításai immár sebesebben bővülnek, mint az uniós átlagot meghaladóan emelkedő bolti forgalom, holott korábban erős leszakadás volt jellemző.

– Az embereknek az előző években tartósan 10 százalék fölött nőtt a jövedelmük, ami a fogyasztói bizalmat is megerősítette, jellemzően átalakultak a fogyasztási szokások. Kezdetben azt láthattuk, hogy a drágább iparcikkek eladásai emelkedtek meg, a bútorok forgalmazása például megkétszereződött, a műszaki eszközökből ennek többszöröse fogyott, egyszóval az iparcikkek vásárlása átlag fölötti ütemben bővült, mert általánosan több pénz jutott rá – fejtegette Vámos György.

– Ma már javában a fizetések bővülése mozgatja a piacokat, jócskán túl vagyunk a válság utáni visszaépítkezés, levegővétel időszakán. Oda fejlődtünk, hogy a többletjövedelmek hatására a családok igényei megnőttek, és a számukra ugyancsak fontos, de eddig kevésbé fejlődő szolgáltatási területek felé fordultak a pénzükkel.

Vámos György szerint mindez tudatos. – Semmiképpen sincs szó ad hoc jellegű költekezésről, amit a forgalmi adatok is mutatnak, hiszen megszokták a magyarok, hogy nőtt a jövedelmük, ezért tudatosabbak lettek, nem kapkodnak, hanem megtervezik a kiadásaikat – magyarázta a szakértő a jelenséget.