A CEF, illetve az általa támogatandó összeköttetési projektek az orosz–ukrán gázvita 2000-es évek eleji fellángolásának következménye, lényegében azzal a céllal valósulnak meg a beruházások, hogy Európa minden országának biztonságos földgázellátása legyen. Eközben Oroszországnak célja is Ukrajnát mint tranzitországot megkerülni, ezért azzal is kell számolnia Kelet-Európának, hogy akár végleg megszűnik az onnan érkező szállítás. A több másik megoldás egyike a szerb–magyar interkonnektor, amelyet szomszédunknál a szerb–orosz tulajdonú Gastrans épít, vagy éppen az Északi Áramlat 1 és 2 – a déli cégben leányvállalatán keresztül, az északi projektcégben közvetlenül birtokol 51 százalékot a Gazprom.
Fotó: Maxim Shemetov / Reuters
Idetartozik, hogy a napokban megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet is, amely szerint egyéves időszakra nyitotta meg a MEKH a kapacitásra való pályázást. Így a hazánkban jelenleg kereskedőkön keresztül jelenlévő domináns eladó, a Gazprom sem kötheti le nagyon hosszú távra a piacot, vagyis kvázi kiegyenlítettek a versenyfeltételek a magyarországi kereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalatok között.
Igaz, a realitás az, hogy jelentős alternatív forráslehetőség hiányában vélhetően továbbra is a Gazprom marad a domináns beszállító.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!