Kiugróan drágul a panel Budapesten

Egyetlen év alatt újfent csaknem harmadával drágultak a panellakások Budapesten. Noha az átlagos négyzetméterárak sok lakótelepen már a 600 ezer forintos szintet verdesik, a lapunk által megkérdezett szakértők szerint amíg felfutóban van az ingatlanpiac, addig a házgyári lakások ára is tovább emelkedik. Ráadásul a csok mellé júliustól már használt lakásra is felvehető támogatott hitelnek várhatóan a panelpiacon is jelentős hatása lesz.

A felújításoknak köszönhetően a lakótelepek szinte minden szempontból kellemes lakókörnyezetet biztosítanak, csak a parkolóhely kevés Fotó: Havran Zoltán

– Noha néhány esztendő leforgása alatt a panellakások kétszeresükre-háromszorosukra drágultak, még mindig ezek számítanak a legolcsóbb választásnak. Amíg nőnek az ingatlanárak, addig a panellakások ára is emelkedni fog – jelentette ki a Magyar Nemzet érdeklődésére Benedikt Károly, a Duna House (DH) elemzési vezetője, hozzátéve, hogy a korábbi csúcs után ezek a lakások veszítettek legtöbbet értékükből.

– Akik a 2013-as mélypont idején vagy az emelkedés kezdetén vásároltak panellakást, azoknak ez nagyon jó befektetésnek bizonyult, akár eleve befektetési szándékkal vették azt, akár saját célra azzal a szándékkal, hogy néhány év múlva tovább tudjanak lépni – magyarázta a szakember, megjegyezve, hogy az elmúlt évek kimagasló áremelkedése után nagy kérdés, megéri-e még befektetési szempontból panelt venni.

Ugyanakkor Benedikt Károly szerint érdekes tényező lesz a panelpiacon a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellé július 1-jétől már használt lakás vásárlására is fordítható hitel. Ez a panelt vásárlóknak is nagy segítséget jelent, ugyanakkor a lépés várhatóan nem segíti az árak mérséklődését.

A felújításoknak köszönhetően a lakótelepek szinte minden szempontból kellemes lakókörnyezetet biztosítanak, csak a parkolóhely kevés
Fotó: Havran Zoltán

A DH értékesítési adatai szerint az idei első negyedévben Budán 565 ezer forintot, de a pesti városrészekben is több mint félmilliót tett ki a panelek átlagos négyzetméterára. Ez a budai oldalon jellemzően több mint harmincmillió forintos otthonokat, utóbbinál mintegy 26 milliósakat jelent. A drágulás igen markáns az egy évvel korábbi adatokkal összevetve: 2018 első három hónapjában Budán 435 ezer, Pesten 379 ezer forintot kóstált átlagosan a panelek négyzetmétere.

A főváros pesti oldalán tehát harmadával, de a budain is csaknem 30 százalékkal drágultak a házgyári lakások egyetlen év alatt. A vidéki nagyvárosokban is hasonló a helyzet. A DH adatai szerint például a keleti országrészben csaknem 40 százalékkal emelkedett a panelek ára, a 300 ezer forintot meghaladó négyzetméterárak nemrég még Budapestre voltak jellemzők. Benedikt Károly megjegyezte: bár nagy a szórás, a hiánytípusokra – népszerű lakótelepek jó fekvésű, felújított lakásaira – sokszor komoly licitálás folyik ilyen árak mellett is.

A szakember kifejtette, egy-két évtizede még szitokszó volt a panel, s a panelprogramok, a korszerűsítések előtt e lakások fenntartási költségei is igen magasak voltak. Ám mivel azóta sok panelházat teljesen felújítottak, majd a lakásbelsőt is sokan kicsinosították, korszerűsítették az utóbbi években, ez már erősen értéknövelő szempont lett. Az elemzési vezető szerint ráadásul a panelek kompaktságuk, uniformizáltságuk révén gyorsabban és olcsóbban felújíthatók, mint a téglaingatlanok.

Elég csak a nyílászárókra gondolni: ha valaki árajánlatot kér egy ablakostól, biztos lehet benne, hogy sztenderd alapárakat kap viszonylag közeli vállalási határidővel, hiszen nem egyedi méretekről, extrákról van szó.

A kiemelt, kedvelt lakótelepek – mint például a Gazdagréti vagy a Pók utcai – már a hatszázezer forint négyzetméterárat közelítik, de a kevésbé túlértékelt helyeken – mint mondjuk Kőbányán vagy a XVIII. kerületben – is 400-450 ezres átlagárak jellemzők Balla Ákos szerint.

A Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője lapunknak azt mondta, az elmúlt négy-öt év „rémisztő mértékű” drágulása nem a mostani túlértékeltséget, mint inkább a korábbi alulértékeltséget mutatja. – Tény, hogy a panellakások elhasználódnak, de úgy tűnik, ameddig élettartamuk engedi, addig ezeket az épületeket lakni fogják. Nem vagyunk felkészülve rá, hogy tíz-húsz éves távlatban bármi komolyabb változás történjék velük, jelenleg végtelennek kezelik az élettartamukat az érdeklődők – magyarázta Balla Ákos.

– Főként a kétezres évek programjainak, felújításainak köszönhetően ráadásul minden szempontból élhető, kellemes lakókörnyezetről beszélünk. Egyedül a parkolási lehetőségek szűkössége vagy hiánya okoz a lakótelepeken is egyre több feszültséget.

Amikor a hatvanas-hetvenes években épültek ezek a tömbök és kialakították a környezetüket, még nem volt jellemző, hogy minden családnak egy vagy akár két autója van – mutatott rá Balla Ákos, hozzátéve, hogy a távfűtés nagyon hatékony, a lakótelepek közösségi közlekedéssel kiválóan megközelíthetők, a lakások kialakítása pedig kényelmes a kis hálószobákkal, a külön mellékhelyiséggel és konyhával.

Társadalmi kísérlet

Lakótelep-építési és társadalmi kísérletek a 60–70-es években – Lakni tudni kell! címmel nyílt a házgyári építkezés kezdeteit és következményeit feldolgozó kiállítás a Lechner Tudásközpontban. A tárlat a lakásínség enyhítésére kidolgozott válaszokat, az útkeresés időszakának kísérleteit és azok következményeit Budafok, Kelenföld és Újpalota lakónegyedein keresztül mutatja be. A tömeges lakásépítés motivációi mellett a látogatók az installációkból az egykori lakók, építész tervezők, urbanisták és döntéshozók személyes elbeszéléseit is megismerhetik. A kiállítás hétfőtől csütörtökig 9–17 óra között tekinthető meg a Lechner Tudásközpont épületé-ben (1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3.).