Kivonulással fenyegetőzik a Spar

A magyar piacról való kivonulással, illetve külföldi — román, ukrán — vendégmunkások alkalmazásával fenyegette meg munkavállalóit a Spar üzletlánc vezetősége, miután kirobbant a lapunk által bemutatott bérvita, amely szerint több szakképzett dolgozójuk esetében nem a jogszabályban előírt garantált bérminimumot alkalmazták alapbérként — tudta meg a Magyar Nemzet. A szakszervezet által kezdeményezett munkaügyi felügyeleti eljárás mellett az érdekvédők az adóhatóságnál is feljelentést tesznek. Továbbá az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentik, hogy a láncnál nyilvánosan megnevezték azt a dolgozót, aki jogi úton már elküldte követelését a cégnek.

Az üzletlánc ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentést tesznek Fotó: Bach Máté

Elmérgesedni látszik a bérvita a Spar üzletláncnál. Miután lapunk megírta, hogy felügyeleti eljárást kezdeményeztek az alapbérek jogszerűtlen megállapítása miatt, össztűz alá vették a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) tisztségvise­lőit a multinacionális kereskedelmi cég képviselői, mondván, hazugságokat állítanak a sajtónak, a hivatali feljelentés miatt pedig súlyos következményeket helyeztek kilátásba.

– Hetek óta vegzálják a képviselőinket az üllői logisztikai bázison, amióta jeleztük a problémát a munkáltatónak. Ezúttal azt a fenyegetést kapták, hogy amennyiben jogorvoslatot követelünk, és nem állunk le az ügyben, a vélelmezhetően több millió forintnyi elmaradt bérkifizetés, illetve a feltételezett jogszabálysértés miatti elmarasztalás következtében elhagyhatja Magyarországot a Spar áruházlánc – mondta a Magyar Nemzetnek a KDFSZ elnöke.

Az üzletlánc ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentést tesznek
Fotó: Bach Máté

Bubenkó Csaba hozzátette: azt is kilátásba helyezték a Spar helyi vezetői, hogy a magyar munkavállalók helyett majd a kisebb fizetéssel is megelégedő ukrán, román vendégmunkásokat állítanak be a raktárakba dolgozni.

Kérdésünkre Pál Péter, a KDFSZ jogásza elmondta: hamarosan kezdődik a munkaügyi felügyeleti eljárás, erről az illetékes kormányhivatal tájékoztatta az ügyvédet. Emellett adóigazgatási hatósági eljárást is kezdeményeznek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a kormányrendeletben előírt garantált bérminimumnál alacsonyabb alapbérek miatt, amelyek után vélhetően nem a megfelelő összegben teljesítette a munkáltató a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékkötelezettségeket.

Az ügyvéd szerint az sem jogszerű, hogy cikkünk megjelenése után név szerint megnevezték a Spar üllői bázisán összehívott állományi gyűlésen azt a munkavállalót, akinek ügyében már felszólítást küldtek a cégnek.

– Adatvédelmi szempontból aggályos lehet ez az eljárás – mondta, majd úgy folytatta: emiatt az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentést tesznek. Azóta ráadásul újabb munkavállalók ügyében küldtek ügyvédi felszólítást a Sparnak, mert többeket érint a bérvita, és valamennyiük képviseletét vállalja a KDFSZ.

Úgy tűnik, az osztrák tulajdonú üzletlánc továbbra is sokallja az egyébként több kormányzati intézkedéssel mérsékelt munkáltatói terheket, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum összegét.

Megtudtuk: ehhez képest a cég anyaországában egy 35 éves, tíz év szakmai tapasztalattal, évi 24 nap szabadsággal rendelkező munkavállalónak targoncás munkakörben heti negyvenórás munkáért alapbérként havi 2170 eurót, vagyis mai értéken számolva több mint 683 ezer forintot számolnak el, míg a különféle pótlékokkal együtt ebben a munkakörben az átlagos kereset 2870 eurót, azaz több mint 904 ezer forintot tesz ki.

Ezt az „egyenlő fizetés az egyenlő munkáért” elve alapján, az Osztrák Statisztikai Hivatal 2012–2014-es adataiból merítő, miniszteri kezdeményezésre létrehozott Gehaltsrechner.gv.at ausztriai weboldal tartalmazza, amelyet az ottani jövedelmi hátrányok csökkentése céljából hoztak létre.

Ezzel szemben lapunknak a Spar üzletlánc azt jelezte: a cég alkalmazásában a targoncavezetők 2018-ban pótlékok és egyéb juttatások nélkül havonta átlagosan bruttó 367 ezer forintot kerestek hazánkban. – Jelenlegi gyakorlatunk jogszerű, azon nem kívánunk változtatni – szögezte le lapunknak a Spar Magyarország Kft.

Emlékezetes, a bérvita azért pattant ki a szakszervezet és a cég között, mert a kézhez kapott fizetéseket az említett munkakörben több érintett esetében a jogszabályban előírt mindenkori garantált bérminimumnál kisebb összegben állapították meg, amely azért problémás, mert relatíve hiába magas a kézhez kapott végösszeg, annak alapját az alapbér adja.

Emiatt nem mindegy, hogy például a szabadságon töltött időt vagy a táppénzes ellátást, illetve a különféle pótlékokat mekkora összegből számolják ki, alacsonyabb alapbér esetén ugyanis mindenképpen károsul a munkavállaló.

– Jellemzően belehajszolják az alkalmazottakat egy olyan munkatempóba, amit folyamatosan fenn kell tartania; sokan betegen is dolgoznak, hogy a teljesítménybérezés miatt ne veszítsenek havonta több tízezer forintot.

A jogszabály szerint három évre visszamenőleg lehet követelni az elmaradt béreket, ezért kezdeményeztük a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a hivatalos eljárásokat – mondta Bubenkó Csaba.

A KDFSZ elnöke kitért rá: a cégnél – mérete alapján – reprezentatívnak számító Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) – amely köztudottan szoros kapcsolatot ápol a szocialista párttal, és többször vett részt kormányellenes tüntetéseken, legutóbb a túlóratörvény miatt – helyzeti előnyben van a láncnál. Belépéskor például minden új munkavállaló már a KASZ-hoz való csatlakozásról szóló nyilatkozatot is megkapja, az egyéb érdekvédelmi lehetőségekről viszont nincsen tudomása.

Bubenkó emlékeztetett: a KASZ 2012-ben kollektív szerződésben állapodott meg a Sparral a munkavégzés feltételei­ről, amely szerződés sok tekintetben rosszabb körülményeket teremt a dolgozóknak, mint a munka törvénykönyve előírásai. Megjegyezte: hiá­ba kérték a munkaadótól, azóta sem kapták kézhez tanulmányozásra az azóta többször módosított kollektív szerződést.

Emlékezetes, a Spar üzletlánc volt az, amelyik feljelentette a magyar kormányt Brüsszelben a hipermarketekre kirótt progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj miatt, amelynek eredményeként az Európai Bizottság 2015-ben felfüggesztette a nagy láncoknak nagyobb terhet jelentő sávos adóztatást.