Rábólintottak a G7-ek Joe Biden globális adójára

Megállapodtak a világ vezető ipari hatalmai, a G7-ek a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról. Az eredetileg Joe Bidenhez köthető felvetés hazánkban komoly adóemeléssel járna. Ez még csak egy előzetes elképzelés, a magyar kormány viszont idejében leszögezte: semmilyen globális minimumadót nem támogat.

Joe Biden amerikai elnök a Colonial Pipeline cég elleni kibertámadásról beszél a washingtoni Fehér Ház Roosevelt-termében 2021. május 13-án. Ezen a napon megkezdték az Egyesült Államok keleti partvidékének felét üzemanyaggal ellátó üzemanyagvezeték-hálózat újraindítását, amelyet egy zsarolóvírusos kibertámadás miatt hat nappal ezelõtt leállítottak. A cég csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülõgép-üzemanyagot és egyéb finomított kõolajszármazékokat szállít naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvõ finomítókat a déli és a keleti parti államokkal. MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci

A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott, szombaton véget ért kétnapos értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei – számolt be róla a távirati iroda. Az egyezség alapján – amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített – a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminisztere egyetértésre jutott annak az alapelvnek a támogatásában, amely

15 százalékos szinten

határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.

Magyarországon a társasági adó 2017 óta mindössze kilenc százalék,

vagyis az elképzelés jelentős adóemeléssel járna hazánkban.

Magyarország nem járul hozzá semmilyen adóemeléshez, így a globális minimumadó bevezetéséhez sem

– mondta lapunknak Tállai András a minap. A pénzügyminiszter-helyettes szerint a mások mellett Joe Biden amerikai elnök által is szorgalmazott elképzelés azt mutatja: a nagyhatalmak a befektetésekért folyó nemzetközi versengést úgy akarják megnyerni, hogy elveszik a szabad döntés jogát a többi országtól. Biden az adócsomagja bejelentésekor 21 százalékos globális adómértékről beszélt. Tállai András a kormány álláspontját ismertetve leszögezte: egyszerűen nem áll módunkban adóemelést támogatni, akkor sem, ha az ötletnek befolyásos támogatói akadnának. (A Tállai Andrással készült interjúnkat itt olvashatják.)

Szuverenitási kérdés

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy az adóztatás ügye a gazdasági szuverenitás alapvető pillére. Szerinte garanciát csak az jelentene, ha a ma offshore országként számon tartott államok is átalakítanák adórendszerüket, és emelnék az elvonást – amire nyilvánvalóan semmi esély nincs. Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek korábban arról beszélt, hogy a kilencszázalékos magyarországi kulcs jelentős előny a befektetőkért folyó küzdelemben. – Ennek a nagyobb uniós államok egyáltalán nem örülnek. Már korábban is hallatszottak azok a hangok, amelyek felszámolnák azt a jogosultságot, hogy a tagállamok nemzeti hatáskörben döntsenek a közteher mértékéről – tette hozzá.