A kilábalás nyertese lehet Magyarország

Áprilisban újabb huszonhárommilliárd forintot hagynak több tízezer vállalkozásnál a hét végén bejelentett gazdasági intézkedések. Az adómentességek és a bértámogatások áprilisra is járnak a válság miatt nehéz helyzetben lévő ágazatok szereplőinek.

Fontos kormányrendeletek jelentek meg a hét végén: a kormány nemcsak a többlépcsős nyitás első ütemének mikéntjét határozta meg, de arról is rendelkezett, hogy a kilábalás segítéséért számos gazdasági intézkedés érvényessége egy hónappal meghosszabbodik. – Az új jogszabály értelmében – november, december, január, február és március után –

áprilisra is jár adómentesség a válság sújtotta egyes ágazatok munkáltatóinak. Emellett áprilisra sem kell befizetnie a tételes adót nagyjából 120 ezer kisadózó vállalkozásnak, ahogy újabb egy hónapra igénybe vehető az állami bértámogatás

– mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyettese.

Tállai Andrást arról kérdeztük, az egyes intézkedések mennyit hagynak a gazdaságban. Mint az államtitkár kifejtette, az érintett munkáltatók hatmilliárd forint adót takarítanak meg azzal, hogy áprilisra nem kell munkavállalóik utáni szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulás arányos összegét, valamint a személyi jellegű kifizetések után kisvállalati adót ­fizetniük. – Az adómentesség akár kétszázezer állás megóvását is jelentheti – fogalmazott az államtitkár, majd arról beszélt, hogy az új szabályok szerint a katások harmada-negyede újabb egy hónapra mentesül az adófizetés alól. Mások mellett a fodrászok, a kozmetikusok, a cipészek, a kárpitosok, a virágkötők, a járművezető-oktatók és az órások is maguknál tarthatnak újabb egyhavi összeget; a lépéssel nagyjából ötmilliárd forintról mondott le az állam. – A közkassza emellett több mint 12 milliárddal járul hozzá áprilisban a nehéz helyzetbe került ágazatok munkavállalóinak béréhez – mondta Tállai András, majd így összegzett:

november óta a munkáltatói adómentesség több mint 25 milliárd forintot tett ki, a katások csak márciusban és áprilisban közel tízmilliárd forintot spóroltak meg, bértámogatásból pedig 52 mil­liárd forint már meg is érkezett a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került cégek számláira.

Tállai András szerint 2008-2009-ben Gyurcsányék ráengedték a pénzbehajtókat a devizahitelesekre.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– A baloldal szerint mindez kevés – vetettük közbe. – Gyurcsányék gazdaságpolitikai kritikái kapcsán két felsorolást érdemes egymás mellé tenni – kezdte válaszát a miniszterhelyettes. A kormány a kilábalás érdekében most a 13. havi nyugdíj többlépcsős visszaállítása és az egészségügyi béremelés, valamint az adóelengedések s a bértámogatás mellett bevezette a hitelmoratóriumot. A lehetőség jelenleg 1,6 millió lakossági ügyfelet és félmillió vállalkozást véd, ezzel átmenetileg a teljes hitelállomány 42 százaléka, vagyis 4300 milliárd forint után nem kell törlesztőt fizetni. Döntés született a kamatmentes újraindítási gyorskölcsönről is: az akár tízmillió forint hitelösszegig elérhető kölcsön három év törlesztési türelmi idővel kezdődik, s a járvány leginkább sújtotta ágazatokban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozásoknak kínál megoldást.

A kisgyermekes szülőket segíti a lejáró gyes-, gyed- és gyetjogosultságok meghosszabbítása, ez több mint ötezer szülőnek automatikusan jár. – Ezek mellett hónapok óta ingyenes az internet a digitális oktatás résztvevőinek, számos vállalkozásnak nem kell bérleti díjat fizetnie, de éppen szóba hozható az ingyenes parkolás vagy a falusi kisboltok támogatási programja, utóbbira 45 milliárd forintot fordít a kormány – fogalmazott Tállai András. – Ehhez képest – folytatta – Gyurcsányék 2008-ban és 2009-ben áfát emeltek, elvettek egyhavi juttatást a nyugdíjasoktól és az állami szféra alkalmazottaitól, befagyasztották a családi pótlékot, csökkentették a táppénzt, felemelték a nyugdíjkorhatárt, ráengedték a pénzbehajtókat a devizahitelesekre. – A legnagyobb újításuk az volt, hogy kitalálták az országos ingatlanadót – fogalmazott Tállai András, majd úgy vélekedett:

a baloldalnak kezelnie kellett volna a korábbi válságot, ehelyett csak óriási kárt okozott. – Gyurcsányék csúfos kudarca akkor évekkel visszavetette Magyarországot – mondta a miniszterhelyettes, majd hozzátette: ehhez képest most van esély arra, hogy a gazdaság azonnal felemelkedő pályára álljon, s ezzel hazánk a kilábalás folyamatának nyertesei közé kerüljön.