Több ázsiai, kevesebb európai vendég

Csökkent az európai utazók és az általuk külföldön eltöltött vendégéjszakák száma az első negyedévben, márciusban Magyarországon is kevesebb időt töltöttek a tavalyi időszakhoz képest.

Távolabbi országokból is sokan keresik a magyar lehetőségeket Fotó: Bach Máté

Csökkent az európai utazók és az általuk külföldön eltöltött vendégéjszakák száma az első negyedévben, márciusban Magyarországon is kevesebb időt töltöttek a tavalyi időszakhoz képest – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének friss Trendriportjából, mely a havi statisztikák alapján állapítja meg a legfőbb tendenciákat az iparágban.

Tavasszal a legfontosabb küldőpiacaink közül növekedést mértek Franciaországból, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Romániából, miközben a beutazó turisták számában visszaesés történt Olaszország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Oroszország, illetve Izrael esetében.

Távolabbi országokból is sokan keresik a magyar lehetőségeket
Fotó: Bach Máté

Március végéig egyébként a szállodák szobafoglaltsága egész Európában alacsonyabb volt a tavalyi hasonló időszakban mért értéknél. Az európai országokból érkezők összességében 2,6 százalékkal kevesebb éjszakát vettek igénybe a magyarországi szálláshelyeken márciusban, míg éves összevetésben az Európai Unióból három százalékkal volt mérsékeltebb az értékesített vendégéjszakák száma.

Ezzel szemben Ázsiából jelentősen megugrott a beutazók aránya, a növekedés tavasszal nyolcszázalékos volt, ami főleg a 47,1 százalékos dél-koreai és a 27,1 százalékos indiai bővülésnek köszönhető.

Budapesten stabilizálódni látszik az utóbbi évek vendégforgalmi boomja, a tavalyi első negyedévhez hasonlóan idén március végéig kétmillió felett alakult a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken.

Erről a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ adott ki elemzést. Eszerint az első három hónapban a belföldi vendégforgalom markáns bővülése mellett a külföldi vendégéjszakák száma lényegében változatlan maradt a fővárosban.

A stagnálás mögött ugyancsak megfigyelhető a küldő piacok differenciálódása: jelentősen csökkent a svéd, a holland és a belga, miközben erőteljesen nőtt az indiai és az ukrán vendégek száma.

Budapest legnagyobb küldő piaca továbbra is az Egyesült Királyság, illetve Olaszország és Németország. Az Egyesült Államok a téli hónapokban kissé lemaradt, de a kedvező márciusi forgalomnak köszönhetően visszafoglalta a negyedik helyet.

Az ötödik Oroszország, szorosan mögötte áll Franciaország, a hetedik Izrael, a nyolcadik pedig Spanyolország.