Túl olcsón kel el a liba és a kacsa

Bajba kerülhetnek a hazai víziszárnyastartók, a kacsáért és a libáért is jóval kevesebbet fizetnek a felvásárlók, mint egy éve, ráadásul a költségek is növekedtek, emiatt sokan veszteséggel zárhatják az évet. Ha az árak továbbra sem emelkednek, az év végi számvetés során többen dönthetnek úgy, hogy felhagynak eddigi tevékenységükkel.

2019. 09. 03. 5:45
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg néhány éve ezrével vágták le az állatokat a madárinfluenza miatt a magyar víziszárnyas-ágazatban, mára végérvényesen eltűntek a 2017-es járvány hatásai. A termelés visszaállt a korábbi szintjére, kacsából és libából is jóval több került a piacokra idén, mint egy-két évvel korábban. Ez a folyamat pedig nem csak hazánkban játszódott le.

Az Európai Unió számos mezőgazdasági ágazatában vezető szerepet betöltő Lengyelországban is óriási ütemben zajlott az állományok bővítése. Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke szerint bár örvendetes, hogy végre magára talált a víziszárnyastartás a kontinensen, mára túltermelés alakult ki a piacon, ami az árak meredek zuhanását hozta magával.

A lúdtenyésztők azt remélik, ősszel magához tér a piac, amikor kezdődik a szárnyasok szezonja
Fotó: MTI Fotó: Rosta Tibor

A szakember lapunknak adott nyilatkozatából kiderült, hogy a kacsáért 15-20 százalékkal kevesebbet fizetnek a felvásárlók, mint egy évvel korábban. Mivel a liba helyettesítő termékként van jelen a piacokon, így ezen szárnyas húsáért is kisebb összeget kaphatnak a gazdálkodók. Az áresés itt is eléri a 15 százalékot.

– A kacsa tavaly ősz óta egyre olcsóbban kel el, a vevők, vagyis az áruházláncok ugyanis azonnali árcsökkenéssel reagáltak a többlettermelésre. A gazdálkodók dolgát ugyanakkor nemcsak ez, hanem a magasabb termelési költségek is megnehezítik – fogalmazott az elnök.

A takarmányok drágulása, a növekvő energiaárak, a magasabb bérek és a dráguló szolgáltatási díjak összességében 15 százalék körüli mértékben emelik a termelők költségeit. Szabó Miklós szerint az állattartóknak nincsenek ekkora tartalékaik, ezért elképzelhető, hogy sokan kénytelenek lesznek veszteséggel zárni az évet.

Ám még van remény arra, hogy ősszel magára talál a piac, a kacsa és a liba iránti kereslet ugyanis ebben az időszakban magasabb, Márton-nap körül pedig nemcsak a külpiacokon, hanem idehaza is több fogy a szárnyashúsból.

Ellenben ha hosszúra nyúlik a mostani áldatlan állapot, akkor a veszteséges gazdálkodók fejében az év végén megfordulhat a gondolat, hogy érdemes-e folytat­niuk a tevékenységüket.

A lúdszövetség elnöke szerint a kedvezőtlen piaci helyzet kompenzálását a gazdák nem várhatják támogatásoktól. Rövid távon a hatékonyabb munka- és üzemszervezéssel csökkenthetik a kiesés mértékét, hosszabb távon viszont a termelést kell hatékonyabbá tenniük.

– A béreket nem vihetjük lejjebb, hiszen már most is nagyon nehéz munkaerőt találni az ágazatban, éppen ezért a bértömeget kell csökkenteni, vagyis automatizálással, digitalizációs fejlesztésekkel kell minél több kézi munkaerőt kiváltanunk – mutatott rá a szakember. Ezen beruházások azonban jelentős anyagi ráfordítást igényelnek, a kisebb gazdálkodók nem igazán tudják saját erőből megtenni a szükséges fejlesztéseket.

Szabó Miklós ezért elsősorban az integráció elterjedésében látja a megoldást. – A tőkeerős, integrátori szerepet betöltő cégek viszont képesek állni a versenyt az európai és a világpiacon egyaránt – mondta.

Az egyik legnagyobb versenytársunknak számító Lengyelországban is ez a modell terjedt el, a nagyobb cégek vegyesvállalatokat alapítanak a kisebb termelőkkel, akik így jóval hatékonyabban tudnak gazdálkodni. A szakember szerint itthon is vannak hasonló kezdeményezések, azonban a folyamat még csak az elején jár. A hazai gazdálkodók gondolkodása még elég konzervatív, nem sokan vágnának bele szívesen a közös termelésbe.

A víziszárnyastartás különösen érzékenyen reagál a külpiaci folyamatokra. A magyar állattartók jóval több kacsát és libát tudnak a piacra vinni, mint amennyit a hazai vásárlók megvesznek. A libák 90 százalékát, a kacsáknak pedig 70-80 százalékát a külpiacokon adják el a termelők. Éppen ezért nem mindegy, hogy az exportpiacokon milyen versenyhelyzetben vannak a magyar kacsa- és libatartók.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.