A kecske, aki kétszer sírt
Rezeda Kármér utazásai
A küldetéstudatos idióták ténykedését a történelemben mindig hullahegyek fémjelzik.

Itt és most az ember maga másodlagos. Mert itt minden ugyanilyen marad majd akkor is, ha nem lesz ember.

A természetet egyetlen liberális, identitás nélküli idióta sem tudja és fogja tudni megerőszakolni.

Bent járunk már a Mongol-Altáj mélyén, Hovd városa az északi hegyláncok lábánál fekszik, a Bujant-gol folyó partján.

Hová és meddig nem szabad eljutni az embernek, ha normális és természetes világban szeretne élni és túlélni?

Éjszaka vadkempingeztünk, én a sátorba sem mentem be, a szabad ég alatt aludtam, és még életemben nem láttam ennyi csillagot.

Ezek a mongol férfiak, asszonyok és gyerekek többet tudnak az élet teljességéről, mint a nyugati nagyvárosi tízmilliók összesen.

Azt muzsikálja fülembe a szél, hogy nem szabad elfelejteni: akik világmegváltónak jönnek, és „modernizálni” meg „társadalmat átalakítani” akarnak, mind ugyanazok.

De mit találunk ott, ahol Lucifernek kellene lennie? Egy öregembert, aki egy sztúpa előtt ül, s a maga módján imádkozik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.