A Karibi Közösség a venezuelai párbeszédet szorgalmazza

A Karibi Közösség (CARICOM) tagállamai a venezuelai válság párbeszéd útján történő rendezését szorgalmazzák, mégpedig az alkotmány és a jogállamiság keretein belül, akár népszavazás, akár választások vagy a felek által jóváhagyott egyéb eljárás révén – áll a regionális szervezet által csütörtökön kiadott hivatalos állásfoglalásban.

A CARICOM-országokat mélységesen aggasztja a feszültség fokozódása Venezuelában – hangsúlyozza a közlemény.

A 15 tagállamú – Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Dominikai Közösség, Grenada, Guyana, Haiti, Jamaica, (az Egyesült Királysághoz tartozó) Montserrat, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Suriname, Trinidad és Tobago – szervezet aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy a helyzet súlyosbodása növelte a lakosság szenvedését.

Lehetővé kell tenni, hogy a venezuelai nép dönthessen saját jövőjéről az ENSZ Alapokmányának elveivel összhangban – emeli ki a közlemény. A CARICOM szüntelenül e cél elérésén fáradozik, amihez a felek közötti érdemi párbeszéden keresztül vezet az út – teszik hozzá.

A szöveg megismétli a Karibi Közösség eredeti álláspontját, amely a be nem avatkozás elvét vallja a dél-amerikai ország belügyeivel kapcsolatban.

A CARICOM erőfeszítéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy a humanitárius segély „ne átpolitizált módon” juthasson be az országba. A regionális szervezet ezenfelül pártatlan és hatékony humanitárius segítségnyújtást kért, úgy, ahogyan azt az ENSZ az évek során intézte.

A Venezuelának szánt humanitárius segély bejuttatása vált a gyújtópontjává a Nicolás Maduro hivatalban lévő államfő és Juan Guaidó ellenzéki vezető közötti hatalmi harcnak. Az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament elnöke Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát egy Maduro elleni januári tüntetésen. Azóta több mint 50 ország ismerte el őt e minőségben.

Guaidó a múlt szombaton megpróbálta bejuttatni a Kolumbiában és Brazíliában felhalmozott – javarészt az Egyesült Államok által küldött – humanitárius segélyeket Venezuelába, de a Maduróhoz hű fegyveres erők útját állták a szállítmányoknak. A segélyeket bejuttatni próbáló tüntetők és a fegyveres erők között összecsapások törtek ki, amelyekben különböző források szerint többtucatnyian meghaltak, és több százan megsebesültek.

A venezuelai ellenzék az országot sújtó humanitárius válságra hivatkozva kérte a segélyszállítmányokat. Maduro azonban tagadja a válság létét, a gazdasági problémákért pedig az amerikai szankciókat teszi felelőssé. Szerinte a segélyszállítmány csak „ürügy” egy amerikai katonai beavatkozásra.

A karibi szervezet közvetítői szerepet próbál meg betölteni a venezuelai válságban.