Japán két éve rendkívül nehéz helyzetbe került Donald Trump amerikai elnökké választásával, Washington ugyanis a második világháború vége óta Tokió legszorosabb szövetségese, Trump külpolitikai ígéretei azonban már a kezdetektől fogva azt sejtették, hogy a hagyományosan a csendes-óceáni térség biztonságát – Kínával szemben – szavatoló Amerika a nemzetközi porondról visszavonulva mindinkább hazai vizekre evez. Ezeket a félelmeket csak megerősítette, hogy alig egy héttel hivatalba iktatása után az amerikai elnök kivonult a régió szabadkereskedelmét szorgalmazó Csendes-óceáni Partnerségből (TPP), ezzel alkalmazkodásra kényszerítve az érintetteket.
Ilyen körülmények között, országa érdekeit szem előtt tartva, a japán miniszterelnöknek az állt érdekében, hogy a kétoldalú diplomáciai viszony romlásának megállítása érdekében jó személyes kapcsolatot ápoljon az amerikai elnökkel. Nem véletlen, hogy Abe Sindzó a világ állam- és kormányfői közül elsőként utazott az Egyesült Államokba még 2016 őszén, hogy üdvözölje az újonnan megválasztott elnököt. Azóta is általánosságban elmondható, hogy a két fél rendszeres találkozókkal és diplomáciai gesztusokkal erősíti meg elkötelezettségét szövetségese felé, noha Washington sajátos kereskedelmi politikája okoz némi bizonytalanságot Tokiónak, nem is beszélve Donald Trumpnak az egyik legfőbb kirakatprojektjeként számontartott észak-koreai atommentesítésről, a szigetország ugyanis mindenkor közvetlen veszélyként tekintett Phenjanra.
Észak-Korea atommentesítése Tokió számára is kulcsfontosságú, de talán még ennél is fontosabb a japán társadalomban máig be nem gyógyuló sebeket okozó, a phenjani titkosszolgálatok által a 70-es és 80-as években elrabolt japán állampolgárok ügye – utóbbit Abe miniszterelnöksége alatt többször is kormánya prioritásaiként emlegette. Az Észak-Korea okozta fenyegetés és a japán foglyok felszabadítása azonban megoldhatatlan a Koreai-félsziget atommentesítése iránt maximálisan elkötelezett Egyesült Államok nélkül, ezt szem előtt tartva pedig nem is hangzik annyira meglepőnek a japán média minapi értesülése, miszerint Abe – a washingtoni kormány kérésére – még tavaly ősszel Nobel-békedíjra jelölte az amerikai elnököt az Észak-Koreával való párbeszéd megkezdéséért és a feszültségek csillapításáért.
