Amerikai rombolóktól tart Peking

Rosszallását fejezte ki tegnap Peking az Egyesült Államoknak, mivel az amerikai haditengerészet két rombolója „veszélyesen” megközelítette a Dél-kínai-tengeren lévő s Kína saját felségterületének nyilvánított Spratly- (Nansa-) szigeteket. Hua Csun-jing (Hua Chun­ying) kínai külügyi szóvivő szerint a hajók megsértették Kína szuverenitását, s felszólította az USA-t a „provokatív akció” azonnali befejezésére.

Az amerikai haditengerészet anyahajója. A Dél-kínai-tengeren egyre gyakoribbak az incidensek Fotó: Reuters

Washington nem először teszi próbára Peking türelmét, hadihajói már többször cirkáltak a Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású vizein A hajózás szabadsága elnevezésű gyakorlatok keretében. A mostani már a második eset volt ebben az évben – emlékeztet a South China Morning Post című hongkongi lap.

Kína – de a térség szinte minden állama – tulajdonjogot követel magának a Dél-kínai-tenger különböző, egymást sokszor átfedő, energiaforrásokban gazdag részére. A Reuters hírügynökség értesülései szerint a két romboló kevesebb mint 12 tengeri mérföldre megközelítette azt a Mischief Reef nevű sziklát, amelyre Kína korábban katonai létesítményeket emelt, de elhajóztak a Spratly-szigetek egyik, a Fülöp-szigetek ellenőrzése alatt álló eleme mellett is. Ennek ellenére Kína ezt a szigetet is a magáénak vallja.

Az idei első incidens öt héttel ezelőtt történt, amikor ugyancsak egy amerikai romboló átlépte a 12 tengeri mérföldes „tűréshatárt”. Pattanásig feszült viszont a helyzet tavaly szeptemberben, amikor egy kínai hadihajó és egy amerikai romboló csak 50 méterrel kerülte el az ütközést 12 tengeri mérföldre a Paracel- (Hszisa-) szigetektől. John Richardson admirális, az amerikai haditengerészeti műveletek vezetője az Atlanti Tanács múlt heti washingtoni ülésén azt követelte, hogy állítsanak fel szigorúbb szabályrendszert a hasonló veszélyes találkozások elkerülésére az olyan vitatott vizeken, mint a Dél-kínai-tenger.

A kínai külügyi szóvivő tegnap megjegyezte, hogy Kína és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezete (ASEAN) közösen munkálkodik azon, hogy békét és biztonságot biztosítsanak a Dél-kínai-tengeren. Ennek értelmében megfogalmazták egy tengeri viselkedési kódex tervezetét, amely azonban szakértők szerint eléggé szigorú, s elfogadása esetén sem kötelezne jogilag semmire.

Az amerikai haditengerészet anyahajója. A Dél-kínai-tengeren egyre gyakoribbak az incidensek
Fotó: Reuters

A tengeri huzakodás ellenére a felek azért más területen megpróbálják közelíteni álláspontjaikat. Ugyancsak tegnap kezdődött Pekingben az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások újabb, ötnapos fordulója, amivel kapcsolatban derűlátóan nyilatkozott Hua Csun-jing külügyi szóvivő is. Az előkészítést szolgáló, szakértői szintű amerikai delegációt Jeffrey Gerrish, a washingtoni kereskedelmi főképviselő helyettese vezeti. A magas szintű egyeztetéseket csütörtökön és pénteken tartják, ezeken amerikai részről Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő és Steven Mnuchin pénzügyminiszter, kínai részről pedig Liu He miniszterelnök-helyettes és Ji Kang, a kínai jegybank kormányzója vesz részt – tájékoztatott az MTI.

A világ két legnagyobb gazdaságának képviselői harmadik alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz azóta, hogy Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök december elején Buenos Airesben személyes találkozójukon 90 napra kereskedelmi tűzszünetet kötött.

Az Egyesült Államok és Kína tavaly nyáron vetett ki kölcsönösen 50-50 milliárd dollár értékű importárura 25 százalékos pótvámot. Szeptemberben további, összesen 260 milliárd dollár értékű árura vezetett be büntetőtarifát a két ország. Kína öt-, illetve tízszázalékos pótlólagos vámot vetett ki hatvanmilliárd dollárnyi amerikai árura.

Az Egyesült Államok mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki az év végéig tízszázalékos büntetővámot, amelynek mértékét januártól emelte volna 25 százalékra. A tarifa megemelését március 1-jéig elhalasztották. Trump elnök arra akarja rávenni Kínát, hogy csökkentse kereskedelmi többletét, változtasson kereskedelempolitikáján, hagyjon fel a technológiai transzferek kikényszerítésével és a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatásával, tartsa tiszteletben a szerzői jogokat.