Aszteroidába fúrnának űrbázist

Úgy hangzik, mintha sci-fi filmről lenne szó, pedig űrkutatók valóban arra keresik a választ, hogy miként vájhatnák ki egy kisbolygó belsejét úgy, hogy ott űrállomás működhessen.

A földi gravitáció legalább 38 százaléka kellene az érdemi munkához Forrás: DSI

Úgy hangzik, mintha sci-fi filmről lenne szó, pedig űrkutatók valóban arra keresik a választ, hogy miként vájhatnák ki egy kisbolygó belsejét úgy, hogy ott űrállomás működhessen.

Miért lenne szükség arra, hogy kisbolygón működjön űrbázis? Ha ritka ásványokban kellően gazdag az a kő, akkor érdemes elgondolkozni az értékes kincs kinyerésén. A belseje pedig azért jobb, mintha a felszínen fejtenék például az aranyat, mert ott az emberek védettebbek lennének a kozmikus sugárzástól és más káros hatásoktól. Ez az őrültnek tűnő elképzelés a bécsi egyetem asztrofizikusai által készített tanulmány szerint kivitelezhető.

Nem a levegőbe beszélnek, egy 390×500 méteres aszteroida viselkedését elemezték. Ezek a modellként használt méretek nagyjából megfelelnek a már megfigyelt űrsziklák közül néhánnyal: ilyen a 3757 Anagolay, a 99942 Apophis és a 3361 Orpheus. De csak a méret egyezik, ezeknek az aszteroidáknak az összetétele jelenleg nem ismert. Az osztrák egyetem munkatársainak meggyőződése, ha megfelelő formájú és kellően erős szerkezetű a kisbolygó, akkor kivájható a belseje.

A földi gravitáció legalább 38 százaléka kellene az érdemi munkához
Fotó: DSI

– Ha egy olyan aszteroidát találunk, ami elég stabil, akkor nem kell falakat, vagy bármi mást építeni, az egész aszteroida használható űrállomásként – mondta a csapat asztrofizikusa, Thomas Maindl a New Scientist tudományos lapnak. Maindl és munkatársai tömör kőből álló aszteroidával számoltak, amelyen a földi gravitáció 38 százalékának kell lennie ahhoz, hogy a bányászati ​​berendezések ne lebegjenek, hanem a követ törjék. (Ahhoz, hogy az emberek és a robotmunkások a sziklán maradjanak, az aszteroidának percenként egy-három alkalommal kell megfordulnia tengelye mentén.)

Természetesen sok előkészítő munka szükséges ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Tudnunk kell, hogy az aszteroida nem akar-e szétesni?

Ha kellően stabil, akkor egy kisebb előőrs telepítése után akár nagyobb űrállomás is megépíthető – majd valamikor. Az aszteroidabányászat hasznos lehet, hiszen ezek a csillagközi sziklák és más földközeli objektumok olyan nyersanyagokat adhatnak, amik felhasználásával nagy távolságra juthatunk el az űrben anélkül, hogy kizárólag a Földre támaszkodnánk az üzemanyag és más alapvető jelentőségű anyagok esetében. – A tudomány és a sci-fi közötti határ elmosódik – üzente a bécsi kutató.