Baloldali stockholmi kritika a családpolitikánknak

A szociáldemokrata Strandhäll a Twitteren osztotta meg az Aftonbladet svéd napilap véleménycikkét, mégpedig azzal a megjegyzéssel: „Aggasztó, ami Magyarországon történik.”

A svéd kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy mi a családokra költjük a pénzt, nem a migránsokra – így reagált csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra, hogy Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter (képünkön) a minap párhuzamot vont a magyar kormány családpolitikája és a harmincas évek Németországának intézkedései között.

A szociáldemokrata Strandhäll a Twitteren osztotta meg az Aftonbladet svéd napilap véleménycikkét, mégpedig azzal a megjegyzéssel: „Aggasztó, ami Magyarországon történik. Orbán most valódi magyar gyermekek születését akarja. Ez a politika a harmincas éveket idézi.” A balközép napilap írásában egyébként meglehetősen kritikus a frissen bejelentett családvédelmi akciótervvel kapcsolatban. Mint írták, a „populista” miniszterelnök a tűzhely mellett akarja tartani a magyar nőket, az üzenete pedig „kellemetlen párhuzamokat” vet fel a harmincas évek Németországával.

Arra is kitérnek, hogy az intézkedéscsomag az anyákat helyezi reflektorfénybe az apákkal szemben, és gyakorlatilag minden szabadságtól megfosztja a nőket. A lap szerint a magyar kormány nemcsak brutális menekültpolitikát folytat, de a muszlimellenesség és a nyílt antiszemitizmus is jellemző rá. – A következő lépés, hogy visszafordítják az idő kerekét – áll a cikkben.

A svéd és a magyar családpolitika valóban számos ponton eltér egymástól: előbbinek kifejezett célja, hogy az esélyegyenlőség nevében az apák az anyákéval megegyező szerepet tölthessenek be a gyermeknevelésben. Svédország nem hiába vezette be 1974-ben elsőként az apáknak is járó gyermeknevelési szabadságot. Míg a kilencvenes évekig a szabadnapok közel tíz százalékát vállalták az apák, 2017-ben már a 480 fizetett nap közel harminc százaléka volt az övék.

Annika Strandhäll korábban egyébként arról beszélt: a stockholmi családpolitikának szükségsze­rűen figyelembe kell vennie a társadalmi változásokat. Utóbbi keretében például a transznemű gyermekek is egyre inkább „elfogadottak”. Gabriel Wikström egészségügyi miniszter nemrég ígéretet tett a svédországi genderklinikák fejlesztésére. Tavaly az Aftonbladet számolt be róla, hogy a skandináv államban évről évre szinte megduplázódik a magukat „rossz testbe születettnek” valló kiskorúak aránya.