Durvul az ukrán választási kampány

Bár még bő másfél hónap hátravan az ukrajnai elnökválasztásig, a közbeszédet és a hétköznapokat szinte kizárólag ez a téma határozza meg. A jelöltállítás időszaka véget ért, a központi választási bizottság tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a 89 indulni szándékozóból 44-en mérettethetik meg magukat a március 31-i választáson.

Az egyik kutatás szerint Julija Timosenko utcahosszal vezet a népszerűségi listán Fotó: Valentyn Ogirenko Forrás: Reuters

Sorra jelennek meg a különböző közvélemény-kutatások, de ezekre egyre kevesebb figyelem jut, mert merőben más képet mutatnak. Az egyikben még Julija Timosenko utcahosszal vezet, a másikban Volodimir Zelenszkijt mérik az első helyen, viszont ami közös, hogy Petro Porosenko rendre a harmadik, de csak minimális hátránnyal. Szakértők egyre biztosabbak abban, hogy az „adminreszurszt”, azaz a pozíciójából eredő befolyásolási lehetőségeket is figyelembe véve a hivatalban lévő elnök bejut a második körbe.

S ha ez így lesz, a legtöbben ott már borítékolni vélik a győzelmét. Ezt támasztja alá, hogy sem Brüsszelből, sem Washingtonból nem jött jelzés arra vonatkozólag, hogy nem kérnének belőle, s furcsamód Moszkvából sem indítottak komolyabb össztüzet ellene. Az ismétlésért ringbe szálló államfő igyekszik a végletekig leegyszerűsíteni a választás tétjét: vagy ő nyer, vagy bárki más győzelme esetén az ország ismét Moszkva ölébe hullik.

A többi jelölt kapcsán említést érdemlő hír, hogy a központi választási bizottság jelöltként regisztrált a március 31-i elnökválasztásra egy bizonyos Jurij Volodimirovics Timosenko nevű, függetlenként induló jelöltet. Családi és apai utónevének betűi kísértetiesen összecsengenek a választás egyik fő esélyesének tartott Julija Volodimirivna Timosenko volt kormányfőnek, az ellenzéki Batykivscsina vezetőjének nevével, így a szavazócédulán két Timosenko fog szerepelni.

A regnáló államfő közben élénk tomosztúrába kezdett, sorra járja a régiókat, és személyes győzelmeként hirdeti, hogy megalakulhatott az új, független ukrán pravoszláv egyház, amelynek az alapító okiratába, a tomoszba az ő nevét is beleírták. Emellett, szintén a választási kampányba ágyazva, a kijevi parlament megszavazta azt az alkotmánymódosítási előterjesztést, amellyel bekerül az alaptörvénybe, hogy az ország az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére törekszik.

Az egyik kutatás szerint Julija Timosenko utcahosszal vezet a népszerűségi listán
Fotó: Reuters

Az indítványt 334 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Mivel alkotmánymódosításról volt szó, elfogadásához legalább 300 szavazatra volt szükség. Az előterjesztés értelmében az alkotmányban rögzítik, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO). A módosítás az Ukrajna területén lévő katonai támaszpontokon külföldi katonai erők jelenlétét is lehetővé teszi.

Az ukrán parlament egy másik törvénymódosítási javaslatot is elfogadott, amely megtiltja, hogy orosz megfigyelők is részt vegyenek az elnökválasztáson. Irina Lucenko kormánypárti képviselő, a javaslat egyik szerzője kifejtette: az előterjesztést azért dolgozták ki, hogy védekezni tudjanak az orosz beavatkozás veszélye ellen. Közölte: a hírszerzés információi alapján Oroszország 350 millió dollárt irányzott elő az ukrajnai beavatkozás céljából. Az EBESZ választásokkal foglalkozó testülete jelezte, két orosz megfigyelő is érkezne, mire Pavlo Klimkin külügyminiszter leszögezte, orosz állampolgárt sem a tárca, sem a választási bizottság nem fog regisztrálni.

A választásoknál maradva: az elnöki hivatal jóváhagyott egy listát az ideiglenesen megszállt donbászi régió azon településeiről, amelyek felett az ukrán hatóságoknak nincsenek ellenőrzési jogai. A felsorolásban szerepelnek a legnagyobb ottani városok, beleértve Donecket és Luhanszkot is. A többtucatnyi települést tartalmazó lista megszületésének pontos okát nem közölték, de minden bizonnyal szerepe lehet majd a választások lebonyolításában is; könnyen előfordulhat, hogy biztonsági okokra hivatkozva ezeken a területeken elmarad az elnökválasztás, mint ahogyan Ukrajna oroszországi külképvisele­tein sem adhatják le voksaikat a szomszédos országban élő és dolgozó ukrán állampolgárok, akiknek a számát egymilliónál is többre becsülik.

Magyar álláspont

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének, Brenzovics Lászlónak a kezdeményezésére Ungváron egyeztettek a két kárpátaljai magyar társadalmi szervezet vezetői a március végén esedékes elnökválasztással kapcsolatban. Konkrét részleteket nem hoztak nyilvánosságra, de közös nyilatkozatot ígértek a későbbiekben. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke tudósítónknak elmondta, olyan jelölteket, akiknek a programja, illetve a politikai magatartása olyan elemeket tartalmaz, amely nyíltan vagy burkoltan kisebbségellenes, elvi alapon nem tudnak támogatni. „A korábbi tapasztalatokat is mérlegelni szükséges. Az ígéreteket akkor is nehéz betartani vagy betartatni, ha garanciák állnak rendelkezésre. Éppen ezért józan fejjel kell a témát kezelnünk, megfontolva minden egyes lépést és főként egy esetleges döntést” – nyilatkozta a magyar politikus.