Érik az amerikai–indiai kereskedelmi háború

Miközben még teljesen bizonytalan az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások kimenetele, Washington egy másik óriásgazdasággal, Indiával is leszámolna.

Narendra Modi miniszterelnök a vasúti fejlesztéseket is szorgalmazza Fotó: PRESS INFORMATION BUREAU GOVERNMENT OF INDIA HANDOUT Forrás: MTI/EPA

Úgy tűnik, az Egyesült Államokat nem aggasztja a több fronton való hadakozás: miközben még teljesen bizonytalan az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások kimenetele, Washington egy másik óriásgazdasággal, Indiával is leszámolna. Ennek egyik figyelmeztető jele lehet, hogy Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter egy nappal múlt csütörtökre tervezett indiai látogatása előtt lemondta az utat.

A felek többek között az évi 80 milliárd dollár értékű kétoldalú árucsere-forgalom alakulásáról tárgyaltak volna. A CNN emlékeztet rá, hogy a két ország közti feszültség akkor kezdett nőni, amikor Donald Trump amerikai elnök Vásárolj amerikait, alkalmazz amerikait! stratégiája összeütközésbe került Narendra Modi indiai kormányfő Gyártsuk Indiában! kampányával.

Trump már több ízben elítélte az amerikai termékekre kivetett indiai vámokat. Előszeretettel példálózik a százszázalékos vámmal sújtott motorkerékpárokkal – köztük a Harley–Davidsonnal –, holott még az sem világos, a gyártó megfizeti-e ezeket a tarifákat, tekintve, hogy az emblematikus modellnek Indiában is van gyártóbázisa, így ottani értékesítése nem számít importnak. A múlt hónapban Trump az importwhiskey-re kivetett 150 százalékos vámon szörnyülködött.

A washingtoni adminisztráció szigorításokra készül, s fontolgatják, hogy eltávolítják Indiát abból az 5,6 milliárd dollár értékű exporttámogatási programból – ez az általános preferenciarendszer, a GSP –, amely 121 fejlődő országnak biztosít vámmentes hozzáférést az amerikai piachoz. Amerikai kormányzati adatok szerint 2017-ben éppen India volt a program legnagyobb haszonélvezője.

Narendra Modi miniszterelnök a vasúti fejlesztéseket is szorgalmazza
Fotó: MTI/EPA

Washington ugyanakkor már tavaly bejelentette, hogy megvizsgálja, érdemes-e az ázsiai szubkontinens a programban való részvételre, miután amerikai tejtermelők és orvosieszköz-gyártók panaszkodtak India exportkorlátozó praktikáira. Trump egyik célja az Indiával szemben fennálló kereskedelmi deficit csökkentése, a hiány mértéke az utóbbi négy évben húszmilliárd dollár fölött állandósult.

Azt az amerikaiak is elismerik, hogy India a leggyorsabban növekvő gazdasági nagyhatalom, amely számos területen hajt végre fejlesztéseket. Ilyenek a vasútvonalak modernizálására irányuló törekvések is, ami azonban nincs minden fiaskó nélkül. A BBC szerint legutóbb a Delhi és Váránaszi között épült vonalon a menetidőt hat órával csökkentő, közepesen nagy sebességű (maximum 180 kilométer per óra) vonat fékje mondta fel a szolgálatot mindjárt a felavatás utáni napon.

Fáj az Amazonnak és a Walmartnak is

Az USA és India közti kereskedelmi tárgyalások lényeges pontja lehet két amerikai nagyvállalat, az Amazon és a Walmart elleni korlátozó fellépés is. Az indiai kormány ugyanis e hónap elején új rendelkezéseket hozott, amelyek megtiltják a globális kiskereskedelmi láncoknak, hogy kihasználva gazdasági erőfölényüket, lenyomják az árakat Indiában. Az Amazon korábban ígéretet tett arra, hogy több mint ötmilliárd dollárt fektet indiai érdekeltsége fejlesztésébe, a Walmart pedig tavaly 16 milliárd dollárért megvásárolta India legnagyobb online bolthálózatát, a Flipkartot. Mindkét társaság hevesen tiltakozott a rendelet ellen, több időt kérve a felkészülésre, ám a kormány hajthatatlan maradt a helyi üzlettulajdonosok nem kis nyomásának hatására. Az amerikai kormány már régóta nyíltan lobbizik az újdelhi kormánynál az Amazont és a Walmartot sújtó e-kereskedelmi szabályok lazítása érdekében. Az amerikai–indiai stratégiai partnerségi fórum regresszívnek nevezte az új kereskedelempolitikát, míg az amerikai–indiai üzleti tanács annak online kereskedelmet visszavető káros hatásaira hívta fel a figyelmet – idézi fel a CNN. A digitális fizetések korlátozása viszont már a kártyatársaságokat is érzékenyen érinti, a Face­book és a Google pedig nem örül annak, hogy az ­indiai felhasználók adatait Indiában kell tárolni.