Genf kanton törvényhozása már 1907-ben kimondta az egyház és az állam szétválasztását, s ezt 2012-ben bele is foglalták az alkotmányba. 2013-ban Pierre Maudet, a genfi államtanács liberális tagja munkacsoportot állított fel annak érdekében, hogy az erről szóló cikkelyt törvényi szinten pontosítsák a kor változásainak megfelelően. A parlament 2018 áprilisában – rendkívül heves viták közepette – ugyan elfogadta a két entitás szétválasztásáról szóló átfogalmazott törvényt, ám kisvártatva nem kevesebb mint négy különböző csoport népszavazást követelt a kérdésben, s ezt február 10-én meg is tartják – vázolja a fejleményeket a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap.
A törvény hangsúlyozza a Genfi köztársaság semlegességét vallási ügyekben, ugyanakkor szorgalmazza a vallások közötti párbeszédet. A népszavazásért kiáltó csoportok – a baloldali pártok, a muzulmán szövetségek, a feministák és a szakszervezetek – úgy értelmezik a jogszabályt, hogy az kísérletet tesz bizonyos vallási és népcsoportok kirekesztésére.
Különösen az a szabály szúrja a szemüket, amely megtiltja az állami alkalmazottaknak és a választott képviselőknek vallási szimbólumok látható viselését munkahelyükön, illetve hivatásuk gyakorlásának színhelyén. Ennek értelmében például nem hordhatnak keresztet a nyakukban, valamint nem vehetnek fel fejkendőt és kipát. A törvény legfőbb kritikusai közé értelemszerűen egy Genf Meyrin elővárosából származó muszlim parlamenti képviselőnő tartozik.
Ellentétben a többi kantonnal, a világi Genfi köztársaság nem szed egyházi adót, s nincsenek tulajdonképpeni állami egyházak sem. Ugyanakkor a hivatalosan elismert három felekezet (a protestáns, a római katolikus és a Svájc tizenegy kantonjában elismert kereszténykatolikus) kap hatósági támogatást önkéntes felajánlások formájában. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ezek a rendelkezések az új törvény értelmében más vallási közösségekre is kiterjeszthetők.
Ellenállásba ütközik a nyilvános helyen szervezett vallási jellegű tüntetések tervezett tilalma is. Emiatt a szakszervezetek attól tartanak, hogy a jövőben korlátozhatják az ő szabad gyülekezési jogukat is. A népszavazási vita közepén ráadásul az Ensemble a Gauche nevű szélsőbaloldali frakció új ad hoc törvénytervezetet vezetett elő, amely kihagyná a vitás pontokat, ám először át kellene verni az összes intézményi szakaszon. De ha az igenek lesznek is többségben a népszavazáson, nem ez lesz az utolsó szó. A határozat tartalma ellen ugyanis számos panasz érkezett, így igen esetén nagyon esélyes, hogy bíróság elé kerül az ügy.
