Koszovó megszakította a kommunikációt az ENSZ helyi missziójával

Koszovó megszakította a kommunikációt az ENSZ koszovói Ideiglenes Adminisztrációs Missziójával (UNMIK) ez utóbbinak a koszovói helyzettel kapcsolatos helyzetjelentése miatt. A hírt Ramush Haradinaj koszovói kormányfő közölte szerdán újságírókkal.

„Többé nem tárgyalunk velük. Az UNMIK emberei írják és küldik ezeket a leveleket. Nem hiszem, hogy ezek (a levelek) az igazságot tükrözik” – idézte Haradinaj szavait az RTK 2 koszovói közszolgálati televíziós csatorna.

A koszovói miniszterelnök azután nyilatkozott így, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár rámutatott: a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatban a legnagyobb problémát a százszázalékos vám jelenti, amelyet Koszovó vetett ki a szerbiai árukra – tájékoztatott a csatorna.

A koszovói kormány november 21-én vetett ki 100 százalékos vámot a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, miután Belgrád sikeres lobbizásának nyomán Koszovót novemberben nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Bosznia-Hercegovina Belgrádhoz hasonlóan nem ismeri el Koszovó függetlenségét, így a vámnövekedést rá is kiterjesztette Pristina.

Szerbia ennek következményeként megszakította a tárgyalásokat Koszovóval, és a szerb elnök mindaddig nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, amíg Pristina vissza nem vonja az intézkedést.

A koszovói kormányfő viszont leszögezte: a védővámot addig nem törlik el, amíg Belgrád el nem ismeri Koszovó függetlenségét.

Haradinaj szerdán emellett kijelentette azt is, hogy semmiféle területcsere nem lesz Szerbiával, ekképpen kommentálva Hashim Thaci koszovói elnök megnyilatkozásait az ilyen csere lehetőségéről.

A pristinai sajtó a múlt kedden nyilvánosságra hozta Thaci Donald Trump amerikai elnöknek elküldött levelét, amelyben azt írta, hogy kész kompromisszumot kötni Szerbiával annak érdekében, hogy megoldják a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló vitát.

A koszovói elnök már korábban is megállapodásra törekedett. Tavaly nyáron arról beszélt, hogy határmódosítással vagy területcserével lehetne rendezni a vitás kérdéseket, vagyis ha az albánok lakta szerbiai területek Koszovóhoz, míg a szerbek lakta koszovói területek Szerbiához kerülnének. A határmódosítás vagy a területcsere lehetőségét azonban egyelőre a szerb és a koszovói kormány is elutasította.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött egyeztetés a kapcsolat rendezéséről, ám jelentős előrelépés azóta sem történt.