Párizs szembeszállt az orosz gázprojekttel

Annak ellenére, hogy Párizs korábban kilátásba helyezte a brüsszeli elképzelés támogatását, tegnapi tárgyalásukon az EU tagállamainak képviselői kompromisszumos megállapodásra jutottak a közösségi gázirányelv tervezett módosításáról. Az előzetes megoldás bonyolultabbá teszi, de nem lehetetleníti el a Berlin által szorgalmazott Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítését.

MN_SABLON

Névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy a tagállamok uniós nagykövetei megszavazták a brüsszeli találkozó előtt tető alá hozott német–francia egyezséget az uniós gázirányelvekről – írja az MTI. Az eredeti javaslat célja az volt, hogy a harmadik országokból érkező, tenger alatti vezetékekre is terjesszék ki az uniós szabályozás hatályát, így lehetővé téve az Európai Bizottságnak például az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat 2 jelentősen szigorúbb ellenőrzését.

A Franciaország által is támogatott módosítás értelmében ugyanaz a cég – jelen esetben az orosz Gazprom – egy időben nem termelhet, szállíthat és értékesíthet energiát, s nem üzemeltetheti a továbbításra használt csővezetéket – mutat rá az RT orosz hírportál. Párizs, amely korábban Németország mellett állt a kérdésben, csütörtökön jelezte, mégis Brüsszel álláspontját támogatja arra hivatkozva, hogy ellenkező esetben Európa túlzott függésbe kerülne az orosz energiától. Szakértők szerint az elfogadott megoldás értelmében valóban szigorodik az uniós kontroll az EU-n kívülről induló gázvezetékek felett, azonban a projekt nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb és drágább lesz befejezni – idézi a távirati iroda a hivatalos tájékoztatót.

Az ülés előtt Berlin és Párizs végül megállapodásra jutott a szöveg bizonyos pontjainak módosításáról. A végleges jóváhagyás érdekében a tagországok kormányait tömörítő tanács megkezdheti az intézményközi egyeztetést az Európai Parlamenttel. Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek révén Oroszország elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai nyolcvan százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német pia­con, mert részesedését negyven százalékról több mint hatvan százalékra emelné.

Noha Oroszország az európai gázimportnak a harminc százalékát fedezi, a földgáz a Deutsche Welle hírportál szerint kevesebb mint tíz százalékkal vesz részt az EU energiamixében. Berlint a másik oldalról viszont az Egyesült Államok szorongatja, ugyanis Donald Trump amerikai elnök azon van, hogy minél több cseppfolyós gázt adjon el Európának. Így Trump az Északi Áramlat 2 megépítése ellen agitál, ami miatt a Kreml Washington nyomását látja az uniós gázirányelv módosítása mögött.

Franciaország Északi Áramlatot illető pálfordulásával egy időben jelentették be az MTI szerint, hogy Emmanuel Macron (képünkön) francia elnök lemondta részvételét a jövő heti müncheni biztonságpolitikai konferencián. Illetékesek szerint ezt már múlt pénteken megkapták a szervezők. A francia elnöki hivatal köreiből ráadásul úgy tudni, hogy a döntés még ennél is régebben született, és nincs köze ahhoz, hogy Franciaország a német állásponttól elté­rően támogatásáról biztosította az Európai Unió új gázirányelvét. A konferencia egyik csúcspontja lett volna egyébként Angela Merkel német kancellár és Macron közös szereplése.