A Fidesz nem enged a keresztény értékekből

Manfred Weber ultimátumot intézett a Fideszhez, miszerint teljesítenie kell három feltételt ahhoz, hogy ne szembesüljön a súlyos következményekkel az Európai Néppárt többi tagjától. Ez nyilván nyitott végű felvetés, hiszen nem tudni, pontosan mivel is járna az EPP haragja, pontosabban azoké, akik önmagukat a pártfrakció központjának tartják. Weber szavai szerint nem lehet a kereszténydemokrácia értékeivel szakítani, így azt követeli a magyar kormánypárttól, hogy állítsa le a Brüsszelt támadó kampányt, kérjen bocsánatot az EPP tagpártjaitól, valamint ne akadályozza a Közép-európai Egyetem (CEU) működését Magyarországon.

A Fidesz a legnagyobb delegációk egyikét küldheti az Európai Parlamentbe, kérdés, melyik frakciót erősíti majd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mindhárom felvetés több sebből vérzik, már csak a kereszténydemokrácia értékeinek figyelembevételével is. Az Európai Unió ugyanis – legalábbis a remények szerint – egy demokratikus intézmény, ahogy az EPP-nek is annak kell lennie, amelyben a tagoknak minden joguk megvan arra, hogy bírálják a szerintük rossz úton haladó Európai Bizottságot, alkalmasint az Európai ­Uniót.

Sőt, akár az EPP-t magát is, hiszen az Európai Néppárt nem egy homogén szervezet. Mint pártok uniós szövetsége rengeteg nézet belefér a gyűjtőpártba, egy ernyő alá terelve az alkalmasint, magyar szemmel nézve szélsőliberális svéd Mérsékeltek nevű pártot, a Willkommenskulturért felelős, hatalmasat bukott német CDU-t, a radikálisan bevándorlásellenessé alakult, maga mellé a szélsőjobboldalinak tartott Szabadságpártot koalíciós partnerül választó Osztrák Néppártot vagy az életéért küzdő, szebb napokat is látott francia Köztársaságiakat.

A Fidesz a legnagyobb delegációk egyikét küldheti az Európai Parlamentbe, kérdés, melyik frakciót erősíti majd
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Minden pártot saját országában, saját közegében lehet csak értelmezni, ahogy az Európai Unió is országok összessége, ahol a különböző érdekek összhangba kerülnek, minthogy ez a diplomácia lényege, nem a kötelező együtt menetelés, felszólításra.

Ezen érdekek és értékek közé pedig nem tartozhat az, hogy egy legalábbis gyanús hátterű amerikai magánegyetemet kiválasztanak, s arra szólítják fel a magyar tagpártot, egyben a magyar kormány vezető erejét, hogy azzal kivételezzen, a hazai törvényeket áthágva hagyja, hadd tevékenykedjen a CEU, ahogy akar.

Ez a kérés konkrétan a magyar demokratikus berendezkedés kinevetése, a törvények lesöprése az asztalról, a parlamentarizmus megkérdőjelezése, valamint a magyar szuverenitás megsértése. A CEU tevékenysége egy bizonyos körben lassan eléri a Harvardét, mintha a magyar politikai elit innen indult volna el, ez képezte volna a fiatal és demokratikus magyar politikai nemzedéket, mint Franciaországban a híres ÉNA.

Amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapestre látogatott, a CEU ügyét nem említette, azaz az elvben amerikai–magyar ügy ezen a fórumon nem volt téma, miközben az Európai Néppárt esetleges leendő bizottságielnök-jelöltje ezt különösen fontosnak tartja. Azért nagyon meglepődni nem kell, Soros György maga és számos befolyásos lobbistája rengeteget járnak Brüsszelbe, s találkoznak privát megbeszéléseken az ottani politikusokkal.

Olyanokkal, akik a Néppártot erősítik, s olyanokkal, akik más frakcióban ülnek. De a kitűző Brüsszelben messze nem jelent értékválasztást, főleg ezen a területen nem.

Persze kampány van, május végén választ az unió lakossága, s új arcok, új frakciók, új pártok kerülnek az Európai Parlamentbe. Némely politikai formáció nagyon nehéz napokat, heteket él át, mert elfordultak tőlük a választók, és fogalmuk sincs, miként fognak bekerülni a parlamentbe, és mennyi mandátumra számíthatnak.

Manfred Weber sem lehet biztos abban, hogy végül őt fogja jelölni az EPP bizottsági elnöknek. Ezért aztán igyekeznek olyan kampányt folytatni, amelyben esetleg megmutathatják markáns arcukat, mégpedig olyan pártok, amelyek végletesen utat tévesztettek.

Kereszténydemokrata kampányesemény 2017-ből. A CDU nyitott a társadalom minden része felé
Fotó: Reuters

A finn Nemzeti Koalíció Pártjának jelenleg három képviselője ül az EP-ben, a svéd Mérsékeltek ugyanennyi mandátummal bírnak, az Osztrák Néppárt öt emberét ültetheti le a patkóba. Egyáltalán nem biztos, hogy ezeket a számokat a május végi választás után is hozni tudják, ahogy a francia Köztársaságiak se tudnak jelenleg mit kezdeni a Köztársaság Lendületben lendületével.

A Fidesz által stabilan tartott 12 mandátum nagyon fontos, ha ehhez hozzávesszük a határon túli magyarok által képviselt 2-3 mandátumot, egyre inkább felértékelődik a kereszténydemokrácia eredeti értékeit képviselő Fidesz. Így aztán nem életszerű, hogy a Fidesz bocsánatot kérjen azért, mert kiáll a konzervatív értékek mellett.

A migránsválság jelentette politikai térvesztés nem a Fidesz hibája, hanem az eredeti értékeket sutba vágó nyugati tagpártoké, nem véletlen, hogy a Fidesz európai szinten is elismert párttá vált, amely igazodási pont lehet számos ország mozgalma számára.

Teljesíthetetlen elvárások

Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője, Manfred Weber olyan elvárásokat támasztott Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, amelyekről tudja, hogy teljesíthetetlenek, ezért a Fidesz kizárása, illetve kilépése az EPP-ből egyre valószínűbb forgatókönyvnek tűnik – mondták lapunknak szakértők. Kiszelly Zoltán politológus a CEU ügyét említette, mondván, az egyetem jelenleg nem teljesíti a magyar jogszabályok szerinti elvárásokat, tehát olyan feltételt támasztott az EPP, ami a magyar jogszabályok megváltoztatását kényszerítené ki, azt pedig Manfred Weber is tudja, hogy erre nem hajlandó a Fidesz. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy véli, ha Orbán Viktor bocsánatot kérne, beismerné politikája helytelenségét, egy politikus márpedig nem tesz ilyet. – A Fidesz kizárásának felvetése részben az európai parlamenti választási kampánnyal magyarázható, hiszen sem Berlinben, sem Brüsszelben nem akarják, hogy a kampány a bevándorlásról szóljon, a Fidesz kizárásával pedig nem kellene többet foglalkozniuk ezzel a témával – közölte Kiszelly Zoltán. Mint mondta, azok a hagyományos pártok, amelyek a föderális Európa megvalósítására törekszenek, leszálló ágban vannak, ezért a magyar kormánypártot az EU-ellenesek skatulyájába akarják beszorítani, hogy több szavazatra tegyenek szert az EP-választásokon. Kiss J. László Manfred Weber személyes ambícióiról is beszélt: a bajor politikus az Európai Bizottság elnöke akar lenni, ehhez minél több szavazatot kell elnyernie az Európai Parlamentben. Mivel a májusi választások után megváltoznak az erőviszonyok az EP-ben, szüksége lesz például a liberálisok és szociáldemokraták támogatására, vagyis a Fidesz kizárása – és az ezzel járó mandátumveszteség – a kisebbik rosszat jelenti számára. Azzal kapcsolatban, hogy az EPP-ből való távozása esetén mi vár a Fideszre, Kiszelly Zoltán azt mondta, B tervként az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű EP-frakcióhoz való csatlakozás merülhet fel, amelynek jelenleg két kormánypárt, a lengyel Jog és Igazságosság, illetve a brit Konzervatív Párt is tagja. E pártok között egyetlen töréspontként a Moszkvával ápolt viszony merülhet fel.

Kottász Zoltán