A spanyol nőkért folyik a verseny

Furcsa kampány indult Spanyolországban, ahol a politikai pártok a nőnap alkalmával a hölgyeket vették célba. A politikaivá váló vitában már rengeteg párt, közéleti személyiség, civil szervezet és vallási közösség is megszólalt. A szocialisták a nőnapi tüntetésre hívták szavazóikat, míg a nőjogi csoportokat „feminácinak” nevező szélsőjobb a családokért szervez felvonulást. A szebbik nem megnyerésére törekvés nem véletlen: a felmérések szerint a nők dönthetik el az április végi előre hozott választást.

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök a március 8-i felvonuláson való részvételre szólította fel a lakosságot Fotó: Sergio Perez Forrás: Reuters

Politikai töltetet kapott a nőnapi felvonulás idén Spanyolországban, miután április 28-án előre hozott parlamenti, május 26-án európai parlamenti választásokat tartanak. A törésvonal most nem is a pártok között, hanem a nők jogaival kapcsolatban érzékelhető az országban. Ezt erősíti, hogy a hölgyek hatvan százaléka még nem tudja, kire szavazzon – így nem meglepő, hogy a pártok kampányüzemmódba kapcsoltak.

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök (képünkön) a március 8-i, nőnapi felvonuláson való részvételre szólította fel a lakosságot. A kormányfő az utóbbi hetekben több olyan intézkedést is bejelentett, ami az egyenlőséget célozza a nők és a férfiak között, például a fizetésekben vagy a szülési szabadság idejében. Közben a másik oldalon is megindult a kampány, a választásokon esélyes három jobboldali párt szövetsége elutasította a felvonuláson való részvételt. A jobboldal egyébként szintén az egyenlőséget hangsúlyozza, ám „a férfiak kizárása nélkül”. A Néppárt (PP) fiatal ­vezetője, Pablo Casado a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszavezetését segítené, a jobbközép Polgárok (Ciudadanos) párt pedig a „liberális feminizmus” mellett foglalt állást, ami „a férfiakat is megfertőzi néha”.

Hatalmas botrányt kavart a politikába nemrég berobbanó szélsőjobboldali párt, a Vox, amelynek politikusai „feminácinak” titulálták a nőjogi csoportokat, és a „szélsőséges feminizmus veszélyeire” figyelmeztettek. – A feminácik nem utasítják el az iszlám országokat, amelyekben egyébként a nőknek nincs szavazati joguk, és a férjük utasításait kell kövessék. Mi a nők méltóságát hangsúlyozzuk, és nem akarjuk, hogy burkát viseljenek – hangsúlyozta Javier Ortega Smith, a Vox főtitkára Brüsszelben.

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök a március 8-i felvonuláson való részvételre szólította fel a lakosságot
Fotó: Reuters

Közben egy konzervatív szervezet kampánybusza is útnak indult Spanyolországban, amelynek plakátján sminkelt arcú Hitler szerepel, sapkáján a feministák szimbólumával – szintén komoly botrányt kavarva. A spanyol politikában egyébként az utóbbi évek során látványosan megjelentek a nők: tavaly óta először női többségű kormány vezeti az országot, sőt Madrid és Barcelona polgármestere is hölgy. Kritikusok szerint a spanyolok úgy érezhetik, „válságban a férfiasság”, ami könnyű terepet adhat a szélsőjobboldalnak.

A kérdés egyébként a konzervatív köröket is megosztja: hamar elterjedt az interneten az a videó, amelyben apácák szólítottak fel a meneten való részvételre. Mint kiemelték, a pat­riarchális berendezkedés, illetve a nőket érő erőszak ellen tüntetnek majd, míg más katolikus papok a nők oktatáson keresztül való felzárkóztatása mellett foglaltak állást. A Vox mindenesetre március 10-re ellentüntetést szervez Madridban, amelyre azokat hívják, akik „nem utasítják el a nőiességet, a férfias­ságot, két ember egységét, az anyaságot és a családot”.

A közéleti vita mögött jogi kérdés is húzódik. A jobboldal szakvéleményekre hivatkozva úgy vélekedik, a 2013-ban bevezetett, úgynevezett gendererőszak-törvény nem váltotta be a célját, ezért máshogy kell kezelni a kérdést. A pártok azt szorgalmazzák, hogy a büntetőjog ne nemek alapján különböztesse meg az erőszakos támadásokat, hanem a családon, vagyis háztartáson belüli erőszak kategóriájába sorolja ezeket az eseteket. Szerintük mindez nemcsak nőket, hanem gyerekeket és férfiakat is érint áldozatként.

– Ez teljesen abszurd, ma, amikor nők halnak meg a férfiak által elkövetett erőszakos cselekmények miatt. Tavaly 91-en vesztették így életüket – hangsúlyozta lapunknak Paula ­Alarcón spanyol nőjogi aktivista. Kiemelte, Spanyolországban nincs valódi egyenlőség, a nőknek választaniuk kell a karrier és a család között. – A családban élő nők pedig a párjuk anyagi függésé­ben élnek, és sokan rendkívül kiszolgáltatottá válnak – magyarázta. A spanyol ügyészség szerint a 2009 és 2016 között bejelentett több mint egymillió, nők elleni erőszakos cselekménynek csak a töredéke volt alaptalan.

Az aktivista kiemelte, a felvonulásra „több ezer okból” szükség van, melyek között említette a férfiaknak kedvező bírói gyakorlatot vagy az üvegplafonnak nevezett jelenséget a vezetői posztoknál. – A téma rendkívül érzékeny. A homofóbia, a xenofóbia, a feminizmus mind érzelmekhez kötődő, szubjektív kérdések, amelyeket sajnos számos politikai erő felhasznál a manipulálásra és a szavazatszerzésére – tette hozzá a női jogokért küzdő fiatal hölgy.