Donald Trump keddre jelentős lépéssel került közelebb ahhoz, hogy teljesítse az elnökségének időközben jelképévé vált választási ígéretét, és biztonsági falat építhessen az amerikai–mexikói határra. Amerikai sajtóbeszámolók szerint a Pentagon egymilliárd dollárt (280 milliárd forint) szabadított fel erre a célra, értesítve erről a kongresszust is.
Patrick Shanahan ügyvezető védelmi miniszter egy, a belbiztonsági tárcához intézett feljegyzéséből az is kiderül, a Pentagon felkérte a szárazföldi hadsereg égisze alatt működő mérnökhadtestet, hogy készítse elő egy biztonsági kerítés megépítését a déli határ egy 92 kilométeres szakaszára, valamint utak fejlesztésére Arizona és Texas déli szövetségi államokban.
Trump választási ígéretében fal építését ígérte ugyan a Latin-Amerika felől áramló törvénytelen bevándorlás feltartóztatására, de később késznek mutatkozott annak elfogadására is, ha végül acélkerítés valósul meg. Az amerikai–mexikói határ mintegy háromezer kilométer hosszan húzódik, így bármilyen műszaki akadály építése gigászi feladat. Becslések szerint mintegy 11 millió törvénytelen bevándorló él az Egyesült Államokban.
Fotó: Reuters
A műszakiak mellett ugyanakkor politikai és jogi akadályok is nehezítik a kivitelezést. Demokrata párti szenátorok a Pentagon forrásátcsoportosítására reagálva azonnal kifogásolták, hogy a védelmi tárca „a politikai beavatkozásnak és kedvenc projekteknek engedve” más fontos feladatok elől vonja el az amerikai fegyveres erők forrásait. De a határkerítésre a mostaninál több pénzt is elkülöníthetnek majd, amennyiben a Trump-kormány él az elnök által februárban bejelentett rendkívüli állapotból fakadó különleges jogkörökkel. Az elnök erről azt követően döntött, hogy a kongresszus tavaly nem volt hajlandó pénzt adni a falra; az ellentét miatt az év végén hetekre leállt részlegesen az amerikai államigazgatás is.
Ám a kongresszus nehezményezi, hogy Trump a költségvetési vita felszámolására jelentette be a rendkívüli állapotot, és ezért határozatban lépett fel azzal szemben. Ezt viszont Trump megvétózta, amit viszont a kongresszus két háza csak kétharmados szavazati aránnyal tudna érvényteleníteni, de ekkora többséggel a jelen állás szerint nem rendelkeznek az elnök ellenfelei. Mindezzel párhuzamosan több mint tucatnyi szövetségi állam bírósági úton támadta meg a rendkívüli állapot kihirdetését. Ilyet ugyan az elmúlt évtizedekben számos alkalommal rendeltek el amerikai elnökök, de soha nem a kongresszussal való hatásköri nézeteltérésük feloldására.
